Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Szabó Tamás: Magyarország, Románia és az RMDSZ kapcsolatrendszere az alapszerződés tárgyalásának időszakában (1992-1996)
Szabó Tamás képviseletét ellátó szervezet? A felmerülő elvi korlátokon túl mivel magyarázható az RMDSZ kimaradása a tárgyalásokból? Az utóbbi kérdés megválaszolása nem problémamentes. Egyfelől nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság és annak legitim politikai képviselője nem lehet tárgya és jogalanya bilaterális megállapodásoknak.6 Másfelől viszont elfogadhatatlan az a tény, hogy egy kisebb nemzetnyi, önmagát politikai értelemben megszervező közösség álláspontját a román fél figyelmen kívül hagyta és mellőzte a kétoldalú kapcsolatok alakításakor, noha az együttélés stabil kereteinek a megalapozásához az RMDSZ szakmai tapasztalatára, tárgyalási pozíciójára és közvetítő szerepére nagy szükség lenne. A szövetség ilyen irányú potenciálja számos alkalommal bizonyítást nyert, nemcsak az interetnikus viszonyok alakításában, hanem a közös kormányülések szervezésekor játszott közvetítő szerepében is. A tanulmány két nagyobb szerkezeti egységre tagolódik. Az első részben Robert D. Putnam kétszintűjáték-elméletét mutatom be, amelyet a diplomáciai tárgyalások modellezésére dolgozott ki. Ezt követően pedig a magyar-román alapszerződés tárgyalásainak dinamikáját elemzem, a rendelkezésre álló dokumentumok és a Külügyminisztérium „titkos" ügykezelésű iratai (a továbbiakban: külügyminisztériumi iratok) alapján: ismertetem a szereplők tárgyalási pozícióját, érvrendszerét és kapcsolatait annak érdekében, hogy minél pontosabban azonosítsuk a felek közötti viszonyrendszert. A dolgozat tulajdonképpen azokat a jövőbeli kutatásokat igyekszik megalapozni, amelyek túllépnek a deklaratív - szerződésekben, egyezményekben és nyilatkozatokban lefektetett elvekben meglévő - jószomszédi viszonyok kutatásán, és rávilágítanak azokra a hiányosságokra, amelyek a „valódi" történelmi megbékélés lehetőségét hátráltatják - immár 25 éve - a magyar-román viszonyban. A diplomáciai tárgyalás mint kétszintű játék A nemzetközi kapcsolatok szakértőit már az 1950-es évek óta foglalkoztatja az a probléma, hogy a külpolitikai jelenségek vizsgálatakor az elemzési szintek elkülönítése és e szintek közötti kapcsolatok feltárása mennyiben segítheti az elemző munkáját. Az elemzési szintek rendszerezésére elsőként Kenneth Waltz tett kísérletet, aki az elemzési szintek elkülönítésével igyekezett a háború kitörésének okaira magyarázatokat találni.7 Waltz munkája nyomán David J. Singer közölt az elemzési szintek problémájáról egy tanulmányt a tekintélyes World Politics folyóiratban. Tanulmányában két elemzési szintet különített el: egyrészt a nemzetközi rendszer (system), másrészt a nemzetállam szintjét (subsystem) - ez utóbbi magában foglalja az egyén szintjét is.8 Waltz és Singer munkájának eredményeként alakult ki az elemzési szintek hármas tagoltsága; de attól 78 Külügyi Szemle
