Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK - Lakatos Artúr: A román külpolitikai nyitás és Románia helyzete a szocialista táboron belül, magyar diplomáciai dokumentumok tükrében, 1965-1968
Lakatos Artúr konkrétabbá váltak, azonban nem olyan szoros[ak] és eredményesek], mint más baráti állam hadseregével".48 A művelődésügyi miniszter (Ilku Pál) Erdélyi külügyminiszter-helyettesnek szóló beszámolója az 1964-ben aláirt 1965-66. évi munkaterv kapcsán többek között a következő információkat tartalmazta: • az elfogadott munkaterven kívül felmerült esetleges akciókat a román fél nem támogatta, így a kapcsolatok „volumen, intenzitás és sokrétűség tekintetében, az igényekhez és lehetőségekhez, valamint más szocialista országhoz képest jelentősen elmaradnak"; • a románok minden esetben szigorúan ragaszkodnak a kölcsönösséghez, de a saját igényeikből és az ahhoz való ragaszkodás elvéből kiindulva; • a kiküldött szakembereket mindig szívélyes protokolláris fogadtatásban részesítik, de a szakmai program teljesítése minden alkalommal nehézségekbe ütközik - például az üzemi kutatások terén állandóan nehézségek merülnek fel; • a magyar fél mindig tesz az együttműködés fejlesztésére vonatkozó gesztusokat, a román fél azonban a javaslatok kivédésére törekszik, míg deklaratív szinten azt igyekszik feltüntetni, mintha az intenzív együttműködést támogatná.49 Az Élelmezésügyi Minisztérium részéről Kovács Imrének az Erdélyihez 1967. március 6-án, a román-magyar kapcsolatok ügyében írt levele a következőt is tartalmazta: „Ma már Románia az egyetlen KGST-ország, amellyel nem folytatunk közvetlen műszaki-tudományos együttműködést, és kapcsolataink a régi formális, bürokratikus úton folytatott együttműködésre korlátozódnak."50 Németh Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője az Erdélyi adatkérő levelére vonatkozó válaszában, 1967. március 7-én azt írta, hogy „ez alkalommal is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Román Mezőgazdasági Főtanáccsal nem sikerült eddig közvetlen kapcsolatot kialakítani, ahogyan ez majdnem valamennyi szocialista ország földművelésügyi minisztériumával évek óta fennáll. Ennek következtében kapcsolatunk nehézkes, körülményes és lassú."51 Földes László az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjeként február 28-án ezt írta: „A szocialista országok erdőgazdaságai és faipari szervei között a KGST-n belül folyik az együttműködés, amelyben a románok képviselői vagy egyáltalán nem, vagy teljesen passzívan vesznek részt."52 Végezetül pedig álljon itt egy hivatásos diplomata, a londoni magyar nagykövet jelentése a román kollégájáról, Alexandru Lazareanu londoni román nagykövetről, mely egyúttal arról is képet nyújt, hogyan működtek egy ilyen közegben a szocialista országok diplomatái közötti kapcsolatok: Az idejövetelem után, néhány hónap után szerzett tapasztalatom az volt, hogy tartózkodó volt minden olyan bizalmasabb információ adásakor, 58 Külügyi Szemle
