Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka rakétabázisok bővítése Nyugat-Európában és az Egyesült Államok csillagháborús SDI- tervei 1983-1984 folyamán.18 Természetesen ezek a fejlemények a Bonn és Budapest közötti viszonyra is hatást gyakoroltak, mindazonáltal - a kétoldalú kapcsolatok fejlettségére való tekintettel - nem idéztek elő radikális változást. Ugyanígy a Helmut Schmidt által vezetett szociálliberális koalíciót 1982. október l-jén leváltó konzervatív-liberalis Kohl-kormányzat hatalomra kerülése sem hatott hátrányosan a bilaterális kapcsolatok alakulására. Külpolitikai téren az 1979. év végi események ugyan Púja Frigyes külügyminiszter 1980 februárjára tervezett bonni látogatásának demonstratív lemondásához vezettek, a kulisszák mögött azonban a legmagasabb szinten fennmaradtak a kontaktusok. Kádár János már 1980. február 6-án levelet intézett - kétségtelenül a Kreml tudtával - Helmut Schmidt szövetségi kancellárhoz, illetve Willy Brandthoz, aki akkor az SPD és a Szocialista Internacionálé elnöke volt. Bár a magyar pártvezető egyoldalúan a Nyugatot, illetve az Egyesült Államokat tette felelőssé a helyzet kiéleződéséért, ugyanakkor hangsúlyozta a közvetlen eszmecsere, valamint a kommunisták és a szociáldemokraták közötti kapcsolattartás jelentőségét.19 Miután a multilaterális tárgyalássorozatok megszakadásával Bonnban is különös igény mutatkozott a kétoldalú kontaktusok erősítése iránt, már 1980 tavaszán és nyarán folytatódtak a nyugatnémet és a magyar politikusok találkozásai. Végül 1980 szeptemberében megtörtént Púja Frigyes külügyminiszter korábban elhalasztott bonni látogatása is. A következő öt évben - az egyre csak éleződő kelet-nyugati feszültségek ellenére - a Bonn és Budapest közötti politikai kapcsolatok nem szakadtak meg. Különösen fontos szerepet játszottak ebben az SPD és az MSZMP politikusai közötti kontaktusok, amelyek a szociálliberális koalíció 1982. október eleji bukása után is fennmaradtak.20 Ebben az időszakban számos vezető szociáldemokrata politikus és szakértő látogatott Magyarországra, közöttük volt Willy Brandt pártelnök, az elnökségi tagok közül Hans- Jochen Vogel, Egon Bahr, Hans-Jürgen Wischnewski, Horst Ehmke és Wolfgang Roth, valamint a kül- és biztonságpolitikai szakpolitikus Eugen Selbmann és Gerhard Schröder. Ezenkívül 1983-ban Helmut Schmidt volt szövetségi kancellár „magánlátogatást" tett Magyarországon. Magyar részről elsősorban Horn Gyula, Berecz János, Gyenes András, Ballai László és Szűrös Mátyás KB-munkatársak léptek kapcsolatba - a Szövetségi Köztársaságban vagy Magyarországon - nyugatnémet szociáldemokratákkal. A pártközi érintkezés azért is bírt jelentőséggel, mivel a hivatalos, kormányzati szinten - a nemzetközi helyzet és a nyugatnémet kormányváltás következtében - mégiscsak bizonyos fennakadásokat lehetett tapasztalni. A korlátozottabb kapcsolattartás vonatkozásában némileg kivételt képeztek a külügyminiszterek találkozói. A Púja Frigyes említett 1980. szeptemberi látogatását követő években a - régi, egyben új - szövetségi külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher és az 1983-ban kinevezett magyar hivatali kollégája, Várkonyi Péter több alkalommal is 2014. tél 25
