Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor találkozott egymással. Más, a bilaterális kapcsolatokban szintén érintett tárcák hatáskörében 1986 elejéig csak szórványosan került sor hivatalos találkozókra; ezek közé tartoztak a gazdasági, illetve külkereskedelmi miniszterek kontaktusai is. E tendencia mögött kétségtelenül felismerhetőek azon budapesti célok, hogy eloszlassák a moszkvai vezetés bizalmatlanságát a Bonnhoz fűződő, egyre intenzívebb gazdasági kapcsolatokat illetően. A miniszteri szint alatt mindazonáltal tervszerűen folytak az eszmecserék; a külügyi képviselők rendszeres konzultációi mellett folytatta tanácskozásait a Gazdasági, Ipari és Műszaki-együttműködési Vegyes Bizottság, sőt 1981 szeptemberében megalakult a Magyar-NSZK Kulturális Vegyes Bizottság is. Különösen szimbolikus jelentőséggel bírt a politikai kapcsolatok szempontjából, hogy a „második hidegháború" időszakában is tartottak legmagasabb szintű találkozókat. 1982. április végén Kádár János másodszor tett hivatalos látogatást a Német Szövetségi Köztársaságban, amit Helmut Kohl szövetségi kancellár 1984 júniusában viszon- zott - ez volt ebben a minőségében az első magyarországi útja. Amíg Schmidt és Kádár találkozóit szívélyesség és nyíltság jellemezte, addig Kádár és Kohl megbeszéléseire a jelentősebb személyes és politikai távolságtartás nyomta rá a bélyegét; mindazonáltal ez a látogatás is a bilaterális kapcsolatok folyamatosságának a jegyében zajlott, sőt új lendületet vitt Bonn és Budapest viszonyrendszerébe (lásd alább). Két területen ráadásul a kétoldalú kapcsolatok lényegileg bővültek a „második hidegháború" időszakában. Egyrészt mind gyakoribbá váltak a konzultációk a magyar politikusok és a német szövetségi tartományok vezetői között. Megemlítendő mindenekelőtt Johannes Rau (SPD), Eszak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének két látogatása (1982-ben és 1984-ben), valamint Lothar Späth (Kereszténydemokrata Unió, CDU), Baden-Württemberg tartományi kormányfőjének 1984. évi magyarországi útja. Másrészt - természetesen a kormányváltással összefüggésben - immár több keresztény-konzervatív, illetve liberális politikus is megfordult Magyarországon, közöttük Volker Rühe (CDU) 1984-ben, valamint Wolfgang Mischnick, a német Szabad Demokrata Párt (FDP) alelnöke és parlamenti frakciójának vezetője egy évvel később. 1985-ben tett látogatást első ízben Budapesten a „Zöldek" küldöttsége is. A világpolitikai helyzet függvényében különös jelentőséggel bírt ebben az időszakban - a bilaterális kapcsolatok kérdései mellett - a nemzetközi témák megvitatása és a két országnak a kelet-nyugati konfliktusban betöltött szerepe. Kádár Schmidt kancellárnál tett 1982. áprilisi bonni látogatása során21 - amely a lengyelországi hadiállapot 1981. decemberi kihirdetése óta az első magas szintű találkozó volt a NATO, illetve a Varsói Szerződés egyik tagállamának a képviselői között - mindkét fél kifejezésre juttatta az (egymással ellentétes) álláspontját a lengyelországi hadiállapottal, illetve a NATO kettős határozatával, valamint az európai fegyverkezési egyensúllyal kapcsolatban. Ugyanakkor megerősítették a párbeszédre való készségüket és az arra vonatkozó szilárd elhatározásukat, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a kelet-nyugati feszültségek 26 Külügyi Szemle
