Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Schmidt-Schweiser, Andreas - Dömötörfi Tibor: A magyar-nyugatnémet kapcsolatok dinamikus időszaka: a diplomáciai kapcsolatok felvételétől a határnyitásig, 1973-1989
Andreas Schmidt-Schweizer - Dömötörfi Tibor végéig) összesen százhetvenhat együttműködési megállapodás jött létre, a rákövetkező egy év alatt kétszázhuszonöt ilyen jellegű szerződés született.131975 végén a két ország viszonylatában háromszázötven további kooperációs egyezmény megkötését tervezték. A fejlődés ezen a területen a továbbiakban is folytatódott. Miközben a gazdasági együttműködés dinamikusan fejlődött, a kulturális kapcsolatok bővítésének terén komoly akadályok merültek fel.14 Hamar megmutatkozott, hogy Budapest részéről nemigen akarnak kilépni a korábbi (párthatározatok által megszabott keretek közül, amelyek Magyarországnak az NSZK területén való, erősen egyoldalú kulturális jelenlétét célozták. Ezen egyoldalúság indítékait a bonni külügyminisztériumban világosan felismerték: „A magyar tartózkodás oka a kulturális együttműködés terén az [ideológiai] »fellazítástól« való félelem, illetve az NDK részéről való beavatkozás miatti aggodalom, mivel az NDK a német kulturális jelenlét monopóliumára tart igényt Magyarországon, és ennek fenntartásán fáradozik."15 A kölcsönös kulturális érintkezések ebben az időszakban tehát csak szerény mértékben gyarapodtak és néhány „politikamentes" területre korlátozódtak, mint a képzőművészetek, a zene, az irodalom, a rádió és televízió, a film, a sport, valamint a Magyarország számára különösen fontos műszaki területen megvalósuló tudományos és felsőoktatási csere. Bizonyos vonatkozásokban, például a folklór terén, magyar részről különösen is éltek azzal a lehetőséggel, hogy jövedelmező „kultúrpropagandát" folytassanak a Szövetségi Köztársaságban, miközben a nyugatnémet aktivitás Magyar- országon néhány művelődési rendezvény megtartására korlátozódott. Azok a bonni törekvések, hogy hozzájáruljanak a német nyelv magyarországi oktatásához - és ezáltal az NDK pozícióit gyengítsék -, kudarcra voltak ítélve.16 Az 1977 júliusában létrejött magyar-NSZK kulturális egyezmény17 megkötése után - amely jellemző módon csak 1978 áprilisában lépett érvénybe - legalább első ízben sor kerülhetett nagyobb szabású, kölcsönös „kulturális hetek" megrendezésére: 1979 januárjában Münchenben és egy évvel később Budapesten. A kulturális csere mindazonáltal „mostohagyerek" maradt a bilaterális kapcsolatokban, amelynek fontossága messze a politikai és gazdasági együttműködés mögé sorolódott. Együttműködés a „második hidegháború" és a gazdasági világválság idején (1979 vége -1986 eleje) Miután már az előző években is akadozva haladt a helsinki folyamat, és a kelet-nyugati viszonyban növekvő feszültségek jelentkeztek, 1979 decemberében újabb „jégkorszak" köszöntött be a Kelet és a Nyugat között, részben a NATO kettős határozatának, részben a Szovjetunió afganisztáni intervenciójának következtében. A helyzet kiélesedéséhez további tényezők is hozzájárultak: az 1980-1981. évi lengyelországi válság, az amerikai 24 Külügyi Szemle
