Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Gaál Fanni: A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban
A nem állami szereplők hatalma Egy másik célkitűzés az ügynökségek működésének és a minősítési metódusoknak az átláthatóbbá tétele, ami szintén a hiteles besorolásokat segítené elő. A harmadik és egyben legfontosabb szabályozó intézkedés az ESMA hatásköreit érinti. Az 1060/2009-es törvény módosításának értelmében ugyanis a hatóságnak joga van bármilyen dokumentációt kikérni, embereket kikérdezni, helyszíni vizsgálatot elrendelni vagy adminisztratív szankciókat, bírságokat kiszabni. Ha a hatóságnak valamely minősítő intézet információjára van szüksége, megteheti, hogy előre megszabott teljesítési határidővel kikéri azokat, s közben az ügynökség teljes együttműködését várhatja el. Ezeket az adatokat, illetve a minősítési eljárásokat is bármikor kivizsgáltathatja, és szükség esetén minden érintett felet kikérdezhet, tőlük magyarázatot kérhet a vizsgálat tárgyával kapcsolatos dokumentumokról. A helyszíni kivizsgálás jelentősége abban áll, hogy az ESMA mindezt előzetes bejelentés nélkül is megteheti. A bírság kiszabására (előzetes kivizsgálás után) akkor van lehetősége, ha a hitelminősítő ügynökség - szándékosan vagy figyelmetlenségből fakadóan - szabálysértést követ el. E szabálysértések taxatív felsorolása szintén a jogszabály részét képezi, a kiszabható bírság mértéke pedig az elkövetett szabályszegéstől függ. Folyamatosan erősödő felügyelet Mindez egy nagyon erős európai felügyeletet körvonalaz, a korábbi szabályozásmentes környezethez képest mindenképpen komoly előrelépésnek tekinthető. E hatáskörökkel az Európai Unió gyakorlatilag egy olyan szervet rendelt a hitelminősítők fölé, amelynek jogában áll teljes működésüket átvilágítani, szükség esetén pénzbírsággal büntetni. A szabályozás megkezdése ezen a területen sok szempontból - a már sokszor említett transzparencia hiánya, a minősítések iránti túlzott befektetői bizalom és a hitelminősítő ügynökségek pártatlanságának megkérdőjelezhetősége következtében - is időszerű és szükséges volt. Ráadásul a gazdasági világválság miatt a nemzetközi platformon egyébként is megkezdődtek már a szabályozást illető intézkedések, az Unió pedig ezekkel próbált meg lépést tartani. Ugyanakkor ezek a szabályozások számos kérdést megválaszolatlanul hagynak. Nem foglalkoznak például azzal, hogy a befektetők túlzott mértékben támaszkodnak a minősítésekre, sem azzal, hogy hogyan lehet felhasználni e minősítéseket. A szabályozás 2011-es kiegészítésekor többek között ezeket a problémákat próbálták meg kiküszöbölni az ESMA felállításával. Ez a szabálymódosítás képezi az alapját a hatóság működésének, biztosítja annak a fent felsorolt jogköreit, ezen kívül pedig részletesen szabályozza a regisztráció menetét. Jelenleg az Unió által hivatalosan elismert és bejegyzett hitelminősítő ügynökségek listája harmincnégy tagot számlál (lásd a 2. számú mellékletben található táblázatot). Ez a szám azonban első ránézésre megtévesztő. Közülük ugyanis sok a Big Three, vagyis 2014. ősz 183
