Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Gaál Fanni: A nem állami szereplők hatalma: a ratingügynökségek szerepe a nemzetközi politikában és gazdaságban
Gaál Fanni 1. táblázat A maastrichti kritériumok teljesítése Franciaországban 2011 2012 Referenciaérték Államadósság (GDP %-ában) 86,10% 89,10% 60% Költségvetési hiány 5,20% 4,10% 3% Infláció 2,30% 2,30% 3,1% (2011-2012) Kamatláb 3,32% 2,01% 5,8% (2011-2012) Forrás: CIA, EKB, Eurostat, OECD adatai. A kritériumok szigorúsága és az Uniót ért kritikák azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy az euróövezetnek 2010-11-ben kevés választási lehetősége maradt. 2011 végére a befektetői oldal már mindenképpen a csődközeli országok kimentését sürgette. Ez a nyomás egyértelműen az erősebb gazdaságokra hárult, legfőképpen Németországra és Franciaországra. Bár Görögország 2010-ben és 2012-ben két mentőcsomagot is kapott az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól,35 a recesszió egyre mélyült az országban, így egy harmadik csomag kiutalása is napirendre került. Jelenleg úgy tűnik, erre nem lesz szükség, mivel a görög kormányzati bevételek már meghaladják a kiadásokat.36 2010-2011 környékén azonban ezek az akkor fékezhetetlennek tűnő események hívták fel a nemzetközi pénzügyi szereplők figyelmét az eurózóna eseményeire, és többek között ennek a hatása az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok után újabb AAA minősítés változott AA+ besorolásra: Franciaországé. A francia gazdaság problémái a 2008-as válság előtt és a válság első éveiben Franciaország esetében az 1980-as években kezdődött a gazdasági átalakulás folyamata. A gazdaság menetében egészen addig igen jelentős szerepet játszott az állam és az állami irányítás. Akkor azonban Francois Mitterrand vezetésével olyan reformok vették kezdetüket, amelyek célja a piacközpontúság erősítése és a munkaerőpiac átstrukturálása volt. A korábbi gyakorlat, vagyis az állam jelentős és folyamatos beavatkozása ugyanis olyan mértékű kiadásokat generált, amely növelte az inflációt és a költségvetési deficitet is.37 Az 1980-90-es évek liberalizációs folyamatának is két oldala volt: egyrészt rugalmasabb munkaerőpiacot és jobb versenyképességet ígért, másrészt viszont 178 Külügyi Szemle
