Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Körösi István A rendszerváltás előtt alig volt működő tőke Kelet-Közép-Európában. Negyedszázaddal ezelőtt csak Magyarországon és Lengyelországban volt német FDI: 1990-ben 136 millió euró nálunk és 13 millió euró a lengyeleknél. Az ezredfordulón már 23,93 milliárd eurós német tőkeállomány volt a visegrádi térségben és Szlovéniában, ami 2011-re 72,98 milliárd euróra nőtt. A német tőkeállomány nagyságát tekintve 2000-ben még Lengyelország állt az élen, 2005-től Csehország vált a fő célterületté. Jelenleg a kelet-kö- zép-európai régióban befektetett német tőke 33 százaléka Csehországban, 30 százaléka Lengyelországban, 24 százaléka Magyarországon, 12 százaléka Szlovákiában és kevesebb mint 2 százaléka Szlovéniában található. (11. táblázat) Az összes német külföldi működőtőke-beruházás több mint 6 százalékát ebben a térségben valósították meg. Más dimenzióban nézve, a tíz közép- és kelet-európai országban beruházott német FDI 75 százalékát Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon fektették be. Ágazati megoszlását tekintve, a visegrádi országokban befektetett német tőke egynegyedét az iparban ruházták be, kb. kétharmadát a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben. Az iparon belül a közútijármű-gyártás, a telekommunikáció, a gépgyártás, az elektronika és a vegyipar szerepe kiemelkedő. A német beruházások makrogazdasági pozitív hatásain kívül rendkívül fontos a vállalati termékszerkezet megújításához nyújtott ösztönzés, a technológiai innováció és az üzemszervezés korszerűsítése is. A járműgyártásban a visegrádi országok a német külföldi tőkebefektetések vonzó célterületét jelentik. Német vállalatok ebben az ágazatban világszerte több mint 82 milliárd eurót fektettek be, ennek egynegyedét, több mint 20 milliárd eurót, a visegrádi országokban. A német járműgyártók külföldi befektetéseiben Magyarország a negyedik helyen áll, Svédország, Kína és az Egyesült Államok mögött. Jelentős német külföldi tőke van ebben az ágazatban Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is - ezek a világ húsz legnagyobb személygépkocsi-alkatrészt exportáló országa között szerepelnek. A magyarországi gépkocsigyártás fellendülése elsősorban az Audi és a Mercedes beruházásainak köszönhetően folytatódik. A működőtőke-beruházások a visegrádi országokban a termelési potenciál döntő fontosságú elemévé váltak. A beruházott FDI-állomány a bruttó hazai termékhez viszonyítva Magyarországon a legnagyobb, a GDP több mint 80 százalékát teszi ki; Csehországban majdnem 70 százalékot ér el, Szlovákiában 60 százalék feletti, Lengyel- országban megközelíti az 50 százalékot. A német vállalatok a visegrádi országokban magas termelékenységű és nagy hozzáadott értékű, de kevésbé foglalkoztatásintenzív termelést valósítanak meg. Ennek a műszaki színvonalra, a termelési kultúrára, a munkatermelékenységre és -szervezésre gyakorolt hatása rendkívül pozitív. A német tőke hozzájárul a munkahelyteremtéshez is, de csak fajlagosan kisebb mértékben; elsősorban magasan kvalifikált munkaerő iránt támaszt igényt. 2013-ban a Magyarországon befektetett összes FDI-állomány mintegy 80 milliárd eurót tett ki, ennek nagyjából egynegyedét német vállalatok ruházták be. A kb. 7500 német vállalat jelenleg mintegy 300.000 főt foglalkoztat Magyarországon.18 58 Külügyi Szemle
