Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Kettős kötődés A telephely megválasztásánál a bérköltségek és a járulékok alakulása, különösen a fajlagos bérköltség fontos, de nem döntő tényező. A legfontosabbnak a német cégek a jó gazdasági környezetet, a humán erőforrás minőségét, a piac növekedési dinamikáját, az infrastruktúra állapotát és a szolid, megbízható, kiszámítható gazdaságpolitikát tartják. Az órabérek alakulása mégis érdekes, mert könnyen összehasonlítható tényező. 2012-ben az átlag órabér Csehországban 10,7 eurót, Szlovákiában 8,6, Magyarországon 7,9, Lengyelországban 7,2 eurót ért el. Ezzel szemben Németországban az órabér 31,0 eurót, Svédországban 41,9, Belgiumban 40,4, Franciaországban 34,9 eurót tett ki. A gazdasági fejlettség egyik legfontosabb mutatója a munkatermelékenység, amely különbözőképpen határozható meg. Az egyik módszer esetén az egy főre jutó termelési kibocsátás alapján számolunk. Ha az EU27-ek átlagát 100-nak vesszük, akkor 2012-ben Németország 106,7 százalék, Lengyelország 68,9, Csehország 74,9, Szlovákia 80,2, Magyar- ország 71,2, Szlovénia 80,6 százalékot ért el (vásárlóerő-paritáson számítva). Ha az egy munkaórára vetített termelékenységet tekintjük, akkor Németország előnye még sokkal nagyobb, mivel ebben mérve Németország 125,2 százalékot, Lengyelország 55,7, Csehország 67,5, Szlovákia 73,9, Magyarország 59,5, Szlovénia 80,8 százalékot produkált.19 A beruházók számára a legfontosabb motiváció, döntési kritérium az adózás után elérhető nettó profitráta, euróbán számítva. Ez az EU15-ökben a feldolgozóiparban 2-2,5 százalék körül mozog, Magyarországon a sikeres német cégek esetében ennek 3,5-4-szerese. A fajlagos termelési költségekhez viszonyítva magas és növekvő termelékenység, ha a humánpotenciál erősítésével párosul, tartósan vonzó telephellyé teszi Kelet-Közép-Európát. Az elérhető magasabb profitráta miatt a német cégek a felmérésekben egyértelműen úgy nyilatkoznak, hogy ha újra telephelyet kellene keresniük, ismét a kelet-közép-európai országokat választanák. Az elmúlt negyedszázad mérlege A német gazdaság fejlődése az 1990-2013-as időszakban összetett képet mutat. A kiválasztott és elemzett tényezők terén eltérően alakultak a német pozíciók, és részben a fejlődési trendek is eltérők, így nem összegezhetők egyirányú vektorba. Németország a világ harmadik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok és Japán mögött, Európában pedig a legnagyobb. A világexportban 2008-ig az első helyen állt, 2009-ben ezt a helyet Kína foglalta el, Németország a második helyre szorult. Az 1990-2013-as időszak egészére rányomta bélyegét az újraegyesítés feladatrendszere. Németország közel 25 évvel ezelőtt, 1990. július 1-jén, nagyon gyorsan megvalósította a gazdasági és valutauniót, október 3-án pedig a politikai uniót. A 41 éves (illetve a második világháborútól számítva 45 éves) kettéosztottság hatásai azonban politikai, gazdasági, strukturális, morális, mentális, társadalompszichológiai, képzettségi, 2014. tavasz 59
