Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai • Diplomáciai közvetítés (diplomatic mediation): Chong arra is rámutatott, hogy egy kisállam (a különböző előítéletek következtében) könnyebben rendelkezik olyan kvalitásokkal (elfogulatlanság, morális tartás, politikai tisztelet és reputáció, megbízhatóság), amelyek szükségesek egy sikeres mediáció megvalósításához. A közvetítés diplomáciai tevékenységével pedig képes a saját érdekei mentén befolyásolni a tárgyalásokat, érvényesíteni a konfliktussal kapcsolatos érdekeit. Chong két konkrét példát írt le a virtual enlargement stratégiájának sikerességére: a Vatikánt, amely a morális tartással és az értékalapú diplomáciával, valamint Szingapúrt, amely a három fent leírt módszerrel ért el komoly eredményeket a nemzetközi környezetben. E koncepció szerint tehát a kisállamokat könnyedén jellemezheti külpolitikai aktivitás, korlátozottságuk pedig mind regionálisan, mind funkcionálisan mérsékeltebb, mint amennyire azt az eddigi elméletek feltételezték: pusztán a hard power képességek hiányára terjed ki. Éppen ezért a virtual enlargement elmélet az eddigieknél tágabb eszközrendszert és mozgásteret állapít meg a kisállamok számára. Konstruktivizmus Bár a szociálkonstruktivizmus kisállamokkal foglalkozó irodalma igen korlátozott mértékű, ez az elmélet szintén számos tanulsággal rendelkezik e témában is. Ahogy azt már leírtam e tanulmány első részében, a konstruktivizmus képviselői szerint nagyon nagy szerepe van az identitásnak és öndefiníciónak abban, hogy milyen külpolitikát választ egy állam - sokkal nagyobb, mint az erőforrások mértékének. Éppen ebből a tételből kiindulva, a konstruktivizmus sosem lesz képes mély elemzést adni arról, hogy a kisállamokat milyen külpolitikai magatartás fogja jellemezni. Ám az identitás vizsgálata is számos érdekfeszítő kérdésre mutat rá, amelyeket felhasználhatunk elemzésünkhöz. Milyen szerepet vesz fel egy állam? A szerepkoncepció77 vizsgálata a konstruktivizmus egyik lényegi módszertani eleme. Ebben a tekintetben a szerepek „a normáknak olyan készletét jelentik, amely kifejezésre juttatja az elvárt külpolitikai magatartás és a külpolitikai cselekvés orientációját".78 E Kristina Hollis és Steve Smith szerint az összekötő kapcsolatot jelenti az identitás és a magatartás között.79 E szerep és identitás határozza meg egy kormányzat viszonyát a szomszédos államokhoz, a nagyhatalmakhoz, és megmutatja, hogy egy állam kit tekint barátnak, ellenségnek vagy agresszornak. Milyen biztonságfelfogással rendelkezik egy állam? Alexander Wendt szerint egy állam biztonsági stratégiáját saját szuverenitásának értelmezése adja.80 Amennyiben egy kormányzat vagy állami vezetés az anarchikus nemzetközi rendszerben felmutatott katonai-védelmi erőben látja saját szuverenitásának zálogát, akkor biztonságát 2014. ősz 161
