Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai 1. ábra McGowan és Gottwald ábrája a méret, a fejlettség és a külpolitikai viselkedés közötti összefüggésről58 INFLUENCE CAWLBIUTY A neorealizmus ezen elmélete alapján tehát a kisállamok külpolitikai magatartását a nemzetközi kihívások alakítják: mivel nem képesek számottevően befolyásolni a nemzetközi környezetüket, inkább az ország belső jellemzőit alakítják át úgy, hogy képessé váljanak e veszélyek kezelésére. Minél modernebb egy kisállam, annál inkább a nemzetközi status quo fenntartását tekinti célnak. Hasonló külpolitikai magatartást láthattunk 1990 után a közép-európai államok esetén is. A Szovjetunió visszaszorulásával, illetve az Egyesült Államok és Nyugat- Európa megerősödésével megváltozott nemzetközi környezetre való reakcióként a régió államai a belső politikai és gazdasági rendszerüket mind úgy alakították át, hogy az alkalmazkodjon a NATO és az Európai Közösségek elvárásaihoz, akiktől védelmet és gazdasági prosperitást reméltek. Randall L. Schweller McGowanhez és Gottwaldhoz hasonló következtetésekre jutott.59 Az államok nemzetközi rendszerét (annak anarchikus voltára utalva) egy dzsun- gelhez hasonlította, és négyféle szerepet különböztetett meg: 2014. ősz 157
