Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
Szalai Máté A kisállami külpolitika determináló tényezői Az erőforrások alapján meghatározott méreten kívül természetesen még számos összetevő befolyásolja egy állam lehetőségeit, mozgásterét, illetve nemzetközi kapcsolatait: például Bulgária és Tunézia, vagy Szerbia és Ghána, esetleg Luxemburg és Türkmenisztán gazdasági össztermékének szintje igen közel van egymáshoz, mégis magától értetődő, hogy ezek az országok más-más pozícióval rendelkeznek a nemzetközi rendszerben, s egymástól eltérő külpolitikát folytatnak. Többek között az elhelyezkedést, a nemzetközi intézményekben való részvételt, a nemzeti és nemzetközi normákat sem hagyhatjuk figyelmen kívül egy külpolitikai analízis során. Az egyes elméletek különböző determináló tényezőket állapítanak meg a kisállamokkal kapcsolatban. Vizsgálódásom során törekedtem arra, hogy több elméletet is számba vegyek, ne kizárólag a mainstream elméletek felől közelítsem meg a kérdést. A kisállamok külpolitikájának fő meghatározói a következők:45 • Földrajzi elhelyezkedés: a geopolitika fontosságának elismerése nem új gondolat, így nem kérdőjelezhető meg a kisállamok esetén sem. Két hasonló mérettel, lakossággal és gazdasági kapacitással rendelkező országtól más külpolitikai viselkedést várhatunk attól függően, hogy például az Arab-félszigeten vagy Dél- Amerikában, egy szigeten vagy a kontinens belsejében, esetleg nagyhatalmak szomszédságában vagy hozzá hasonló apró entitások között helyezkedik el. • Államiság kialakulása: ahogy minden állam, úgy a kisméretű országok külpolitikáját, viselkedését, külkapcsolati rendszerét is alapvetően meghatározzák az államiság kialakulásának jellemzői és azok hosszú távú következményei. Nagyon fontos szempont ez a dekolonizáció révén létrejött kisállamok vizsgálata során, hiszen a gyarmati múltnak és a külső szereplők által befolyásolt államépítésnek kiemelkedő hatása volt a születő országok külpolitikájára és normarendszerére. • Nemzetközi politikai rendszer: a mainstream neorealista szemlélet szerint a kisállamok számára sokkal nehezebb a saját túlélés biztosítása, ezért számukra ez a legfontosabb külpolitikai cél. A szűkös erőforrások következtében a legnagyobb fenyegetések alapvetően kívülről érik a kisállamot, hiszen a nemzetközi rendszer anarchikus természetéből adódóan sosem lehetnek biztosak abban, hogy nem jutnak Mélosz sorsára. Ezért a kisállami külpolitikát elsősorban maga a nemzetközi rendszer és annak kötöttségei határozzák meg - James Rosenau szerint ezért a külső környezet szerepe jóval nagyobb e kategória esetén, mint a nagyhatalmaknál. Ott épp ellenkezőleg történik: a belpolitika sokkal jobb támpontot ad a külpolitika elemzésében. Ezen a véleményen van többek között W. G. Wolfer is. Glenn H. Snyder a nemzetközi biztonság és a gazdasági verseny jelentőségét hangsúlyozza a kisállamok esetén. Mary Ann Tetreault szerint46 a kisállamok külpolitikája azon szükségszerűségeken alapul, melyeket a struktúra és a 152 Külügyi Szemle
