Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
Szalui Máté értelemben érdemes használni, és akkor is kifejezetten regionális összehasonlításban,38 hiszen egy ugyanolyan attribútumokkal rendelkező állam lehet, hogy Ázsiában kicsinek számítana, de Európában nagynak. Erre tökéletes példa a 24 milliós Eszak-Korea.39 • Önmeghatározás alapján is szokás felállítani a kisállam kategóriáját:40 Keohane szerint azok a kisállamok, amelyek annak tekintik magukat. Jeanne A. K. Hey szerint egy államnak „a nemzetközi hierarchiában érzékelt szerepe" alapján alakítható ki ez a kategória, míg Robert L. Rothstein pontosítja ezt: kisállamok azok az országok, amelyek „felismerik, hogy a biztonságot nem érhetik el elsősorban a saját képességeikre támaszkodva, és hogy alapvetően más államok segélyeire, intézményeire, folyamataira és fejleményeire kell támaszkodniuk". Ez a felfogás azonban Maas szerint nem pontos, hiszen ebben az esetben egyrészt politikusok, diplomaták, nem pedig kutatók véleményére hagyatkozunk, s őket nem a tudományos pontosság vezéreli, másrészt (következésképpen) ezek a vélekedések gyakran nem állnak összhangban a valósággal.41 Alan K. Henrikson e megfontolásokat szem előtt tartva vegyíteni kívánja az öndefiníciós kritériumrendszert a hagyományos értelmezésekkel: „a kisállamnak kicsinek kell lennie kvantitatív értelemben, de kicsinek is kell éreznie magát, és kicsiként kell viselkednie". Szót kell ejtenünk azon kutatók álláspontjáról is, akik szerint a kisállam önmagában véve nem megfelelő analitikus egység. Pinet Tonurist úgy véli,42 hogy a globalizáció folyamatának következtében a méret és a földrajzi adottságok szerepe csökkent. „A globális gazdaságban való túléléshez az innovációalapú termelékenység a kulcs" - állítja.43 William Coplin ennél tovább megy: kvalitatív alapú elemzésében arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi rendszerben betöltött szerepek tekintetében az igazi különbség a nukleáris kapacitásokkal rendelkező szuperhatalmak és a többiek között van. így viszont ez utóbbi kategória olyan tággá és heterogénné válik, hogy nem lehet őket ugyanannak az elméletnek a tükrében vizsgálni.44 Ennyi lehetséges variáció közül a kutatónak nehéz kiválasztania egyet elemzése alapjául. Mindazonáltal ez kihagyhatatlan lépés, hiszen az elemzési egység definíciójának rögzítése alapvetően meghatározza a kutatás szemléletmódját, és nagyban befolyásolhatja a vizsgálat kimenetelét is. Az alábbiakban az általam javasolt definíciós keretet írom le, amelynek kiválasztása során az alkalmazhatóságot és a small state studies alapkérdéseinek céljaival való koherenciát tartottam a legfontosabb szempontnak. Először is el kell ismernünk, hogy az államokat nem lehet kizárólag csak az erőforrásaik mérete alapján vizsgálni, hiszen így olyan tág kategóriát kapunk, amit lehetetlen kezelni; ezért érdemes a képet egyéb lényeges tulajdonságokkal és meghatározókkal árnyalnunk, erre a továbbiakban teszünk kísérletet. 150 Külügyi Szemle
