Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
Szalai Máté megfelel a kisállamiság kritériumainak, vagy nem. Ráadásul egyes attribútumok (pl. lakosság) nagyságrendileg megismerhetők szinte bármelyik jelenkori vagy múltbeli állammal kapcsolatban.20 Hátránya viszont, hogy végtelenül önkényes mind a jellemző, mind a kisállamiság határának kijelölése szempontjából.21 Ha például az egymillió fő alatti országokat tekintjük kisállamnak, akkor a 999.999 és az 1.000.001 lakossal rendelkező államokat már másik kategóriába kell tennünk?22 Ennek ellenére széleskörűen alkalmazottá váltak a kvantitatív alapú definíciók. Az erre építő számos kutató közül a legfontosabbak a következők: • Mathias Maas23 szerint a legelfogadottabb meghatározás a lakosságszámra épül. Ennek határát eleinte 1 millió főnél határozták meg, ma már azonban a kisállamok kategóriája kitágult: Alyson J. K. Bailes24 például 5 millió, R Hein viszont 10-15 millió főig terjesztette ki.25 A kategóriahatár megemelését indokolja az is, hogy több kutató a 1,5 milliós miniállamokat (microstate) is külön csoportba szeretné rendezni. • Vitai 1967-es művében azokat az országokat tekintette kisállamoknak, amelyek (a) gazdaságilag fejlettek, lakosságuk pedig 10-15 millió körül mozog, vagy (b) gazdaságilag fejletlenek, lakosságuk pedig 20-30 millió közé tehető.26 Vitai tehát a lélekszám mellett a gazdasági fejlettség szintjét is a kisállamiság-koncepció részévé tette. • Maurice A. East 1973-as művében27 a „hagyományos elméletre" hivatkozva a kisállamot már úgy írta le, mint ami a négy attribútum (kis terület és lakosság, alacsony szintű GNP és gyenge katonai kapacitások) közül legalább az egyikkel rendelkezik. Hozzá hasonlóan Tom Crowards is a lakosságot, a területet és a gazdasági erőt kombinálta.28 • Karl Deutsch kizárólag a gazdaságot ajánlotta a definíció alapjául: szerinte az az ország tekinthető kisállamnak, amelyik a globális GNP kevesebb mint 1 százalékával rendelkezik.29 • Amry Vanderbosch30 szerint a terület és a lakosság irreleváns mérőszám, ellentétben a katonai kapacitásokkal.31 Az eddig bemutatott kategóriával szemben a kvalitatív definíciók elméleti alapja szerint lehet, sőt érdemes különbséget tenni egy állam mérhető kapacitásai (strength) és a tényleges hatalma (power) között.32 Ahelyett, hogy az elsővel foglalkoznánk, érdemes a másodikra koncentrálni, hiszen az határozza meg egy országnak a nemzetközi rendszerben elfoglalt helyét. Éppen ezért a kisállam meghatározását nem számokra és materiális kapacitásokra kell építeni, hanem az adott állam azon képességére, hogy a nemzetközi kapcsolataiban keresztül tudja-e vinni az akaratát, érvényesíteni képes-e az érdekeit. Ebben az értelemben a kisállam olyan egység, amely nemzetközi kapcsolataiban nem rendelkezik a kellő hatalommal, hogy ellenálljon más országok akaratának. A kisállam tehát a - nemzetközi értelemben vett - gyenge állam szinonimájává válik. 148 Külügyi Szemle
