Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai kikerülik a kérdést, vagy csak laza definíciókat adnak meg - Paul Streeten szerint például „felismerünk egy kisállamot, ha találkozunk vele".16 E kutatói gyakorlat ellenére én mégis úgy gondolom, hogy az ilyen elemzés során létfontosságú egy definíció kiválasztása és használata, hiszen nélküle elvész az analízis elméleti kerete. A definícióval kapcsolatos első és leglényegesebb állításunk, hogy a magyar nyel- vűekhez hasonlóan a jellemzően angolul írott szakirodalomban is számos versengő kifejezés él, melyek közül a small state mellett talán a leggyakoribb a (más értelemben is használt) weak state vagy a small power.17 Azonos jelentést hordoznak-e ezek a kategóriák - ha nem, akkor mi a különbség köztük? Melyiket válassza a kutató? Milyen viszonyban állnak ezek a small state kifejezéssel? A fogalomválasztás után természetesen továbbra is az egyértelműség hiányával kell szembesülnünk. A kisállam az egyik általános meghatározása18 szerint „a nemzetközi államok rendszerének egy szisztematikus értelemben vett kis egysége". Ezzel azonban még nem alkottuk meg a koncepciót, ehhez mélyebb elemzésre volna szükség. Ha nyelvtanilag boncolgatjuk a „kisállam" fogalmát, azt láthatjuk, hogy annak két lényeges eleme van: egy olyan entitást jelöl, mely (1) az államiság kritériumait teljesíti, és (2) kis mérettel rendelkezik. Ennél többet azonban a kifejezés nem árul el. Milyen méretről beszélünk? Abszolút értelemben kell-e értelmezni a kis méretet, vagy valamihez képest? Hol húzzuk meg a kicsi, a közepes és a nagy határait? A kutatók ezekre a kérdésekre különböző válaszokat adnak, így a lehetséges definíciók száma végtelen. Ha nem is tudjuk felsorolni az összes alternatívát, három nagy csoportot alkothatunk, hiszen többé-kevésbé ugyanazokra az alapokra épülnek. A szakirodalomban így megkülönböztetünk: • kvantitatív alapú definíciókat, amelyek a kis méretet egy mérhető mennyiség segítségével kívánják meghatározni; • kvalitatív alapú definíciókat, melyek inkább egy adott államnak a nemzetközi rendszerben elfoglalt helyzetét és kapcsolatait tekintik kiindulópontnak; • egyéb definíciókat, melyek vagy vegyítik a kvantitatív és kvalitatív jellemzőket, vagy valamilyen más látásmódból közelítik meg a kérdést. A kvantitatív definíciók jellemzően egy állam számszerűsíthető attribútumaira támaszkodnak. Két elemből állnak. Egyrészt megjelölnek egy, az államra jellemző mérhető tulajdonságot (például: lakosság, terület), másrészt határokat állapítanak meg (például: egymillió fő, 100.000 négyzetkilométer), amelyek kijelölik a kisállamiság kategóriájának szélső értékét, vagy pedig általánosságban, a nemzetközi közösség többi tagjához viszonyítva értelmezik a kis méret fogalmát - jellemzően a lakosság, a terület, a katonai erő, a földrajzi pozíció, a monetáris stabilitás és a gazdasági erő mérését felhasználva.19 E szemléletmódnak kétségkívül előnye, hogy a mérhetőség következtében a kisállam kategóriájába tartozás megítélése objektív és könnyen eldönthető: egy állam vagy 2014. ősz 147
