Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
Szalui Máté vizsgálódás. A szakirodalom általános megállapítása, hogy a kisállamok biztonsági szintje alacsonyabb, mint a többi államé, hiszen korlátozott erőforrásaik miatt képtelenek a self-helpre, vagyis az önvédelemre. Nagy kérdés, hogyan próbálnak tenni ellene. A téma nem került le a napirendről 1990 után sem. A small state studies jellegét nagyban befolyásolta, hogy a nemzetközi kapcsolatok kutatásának leginkább a nagyobb, erősebb országokban volt hagyománya - elsősorban az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban stb. Ez természetszerűleg komoly befolyással bírt a kutatások nagyhatalmi és európai látásmódjára. Napjainkban azonban egyre több Európán kívüli kutató foglalkozik a témával, illetve ma már a kisállamok maguk is komolyabban tanulmányozzák a kisállami külpolitika elméletét. Ezen országok közül Izland emelkedik ki egyértelműen.13 A kisállamokkal foglalkozó szakirodalom összességében kevés konszenzusra jutott. Abban többé-kevésbé egyetértenek a kutatók, hogy a kisállami lét biztonsági deficittel jár - ennek mélysége és lehetséges kezelési módjai azonban elméletenként igen eltérőek. Ezzel gyakorlatilag végére is értünk a vitán felüli megállapításoknak, míg a vitás kérdések köre jóval tágabb. A kutatók már abban a témában sem értenek egyet, hogy egyáltalán hogyan definiálható pontosan a kisállam mint analitikus egység. Hol húzódik a kis és nagy államok közötti határvonal? Van-e létjogosultsága ennek az önkéntes szétválasztásnak? Milyen viszony van a „kis-nagy" és a „gyenge-erős" ellentétpár között? Ezeket a kérdéseket bővebben a 2. részben vizsgáljuk meg figyelmesebben. A szakirodalomban a kisállamok külpolitikai determinánsainak definiálása tekintetében sem alakult ki konszenzus. Melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák a kisállamok külpolitikáját? A neorealizmus kitart abbéli meggyőződése mellett, hogy a nemzetközi rendszer az elsőrendű meghatározó,14 így a kisállamok korlátozott lehetőségekkel, kapacitásokkal és komoly kötöttségekkel rendelkeznek - a kis méret tehát gyengeségként értelmezendő. Ezzel ellentétben a liberálisok az - egyszerre a belső polity és a nemzetközi normák értelmében vett - intézmények szerepét hangsúlyozzák, a konstruktivisták pedig az identitás és az érdekeknek való megfelelés jelentősége mellett kardoskodnak.15 Természetesen az IR tudománya vitás kérdéseinek e rövid felsorolása nem volt kimerítő - a téma külön tanulmány tárgya lehetne. Kutatásunk szempontjából mégis ezek voltak a legfontosabb kérdések, ezért a következő részekben bővebben foglalkozunk velük. „Kis" és „állam": lehetséges definíciók Annak ellenére, hogy a kisállam fogalmának meghatározása megkerülhetetlen bármilyen, a témával foglalkozó tanulmány esetén, a kutatóknak nem sikerült konszenzusra jutniuk már a kategorizálás tekintetében sem. Sok tanulmányban egyszerűen 146 Külügyi Szemle
