Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Körösi István Közép-Európa keleti fele még mindig nem zárkózott fel a remélt és tervezett mértékben a nyugati részhez - Németországhoz és Ausztriához -, sőt a heterogenitás mellett a divergencia is fennmaradt. Megmaradtak és néhány területen nőttek is a közép-európai régió két része közötti és a visegrádi térségen belüli különbségek. A termékek és szolgáltatások árszínvonala Kelet-Közép-Európában viszonylag gyorsan felzárkózott az EU nyugati feléhez, különösen a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk (tradeable goods) esetében - a bérszínvonal ennél sokkal kevésbé. A bérek aránya a megtermelt GDP-hez képest több időszakban is csökkent. A visegrádi országokban a termelékenységi színvonal jóval inkább megközelíti a fejlett EU-országok átlagát, mint a bérszínvonal. Ezek érzékelése jelentős frusztráció forrása és részben a kivándorlás oka a térségben. Számos szűk keresztmetszet fennmaradt a visegrádi országokban, de az infrastruktúra lemaradása különösen szembetűnő és negatív hatású. Néhány területen, az informatika és a mobilkommunikáció terén ugyanakkor látványos fejlődés ment végbe. A közlekedés állapota viszont aggasztó: a visegrádi országok összeköttetése egymással nemcsak hogy nem javult, hanem inkább romlott. A térségen belüli nemzetközi repülőjáratok több vonalon leépültek, illetve megszűntek, a régió több fontos nagyvárosa a szomszédos országok fővárosából vasúton átszállás nélkül elérhetetlen. Nem épült ki az észak-déli összeköttetés tengelye sem vasúton, sem közúton. Ezeknek az akadályoknak a fokozatos leépítése, majd megszüntetése az egymás közötti és a német-ke- let-közép-európai kapcsolatok fejlődésének is jelentős impulzust adhatna. E fejlesztésben fontos partneri szerepe lehetne Németországnak: az infrastruktúra-fejlesztésben nagy tapasztalatokkal rendelkező német cégek értékes megrendelésekhez juthatnának, megfelelő finanszírozási konstrukcióban, és a német technológiaexport is tovább növekedhetne. Az infrastruktúra-fejlesztés a visegrádi országokban a gazdaságfejlesztés, beruházásvonzás és a munkavállalás földrajzi rádiusza kiterjesztésének fontos eszköze a következő években. Németország külkereskedelme a kelet-közép-európai országokkal Németország külkereskedelme a kelet-közép-európai országokkal igen dinamikusan nőtt az 1990-es években, majd kissé nagyobb ingadozásokkal és differenciáltabban az ezredforduló után is. Mind a négy visegrádi ország fő export-erőfeszítéseit a német piacra koncentrálta. Ezek átmenetileg olyan sikeresek voltak, hogy a lengyel és a magyar, majd később a cseh térnyerés volt a legnagyobb - a kínai mellett - a német importban. Az EU-val kiépülő kapcsolatokban is a Németországba történő kivitel növelése vált a visegrádi országok exportjának fő irányává. 1993 és 2013 között a német export Kelet-Közép-Európába közel négyszeresére nőtt: 2013-ra 130,6 milliárd euróra. A térségből származó német import ugyanebben az 56 Külügyi Szemle
