Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET GAZDASÁG KETTŐS KÖTŐDÉSE - Kőrösi István: Kettős kötődés: Németország gazdasági helyzete, szerepe az európai integrációban és Közép-Európában, az 1990-2013-as időszakban
Kettős kötődés időszakban még gyorsabban növekedett: öt és félszeresére bővült (142,1 milliárd euró- ra). Kelet-Közép-Európa súlya a német összexportban az 1990-es évek elején 9 százalék körül mozgott, 2013-ra 11,9 százalékra nőtt. A közép-európai térség egészébe (azaz Ausztriát is beleértve) irányuló német exportban 1993-ban a visegrádi országok és Szlovénia aránya alig haladta meg a 40 százalékot, míg Ausztriáé közel 60 százalékot tett ki. 2013-ra az arány megfordult: a visegrádi országok súlya a német importban 57 százalékra nőtt, Ausztriáé 43 százalékra mérséklődött. Ez azt jelenti, hogy a német külkereskedelemben Közép-Európán belül jelentősen felértékelődött a visegrádi térség súlya és szerepe. (8. táblázat) Az 1993-2013-as időszakban Németországnak a visegrádi térségen belül Szlovákiába nőtt a leggyorsabban az exportja: közel 15-szörösére. De jelentősen emelkedett a Lengyelországba (8,5-szeresére), a Csehországba (7,3-szorosára) és a Magyarországra (6,6-szorosára) irányuló kivitele is. Németország fő külkereskedelmi partnereinek sorában az export tekintetében Lengyelország a 10., Csehország a 12., Magyarország a 17. helyen szerepel. A német importban Lengyelország a 11., Csehország a 12., Magyarország a 16., Szlovákia a 18. helyet foglalja el. (9. táblázat) Az EU-csatlakozás nyomán és hatására a visegrádi országok közül Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is felgyorsult a Németországba irányuló export növekedési üteme. A Németországból származó import mindhárom ország esetében szintén jelentősen megélénkült, és - Csehország kivételével - még gyorsabban is nőtt az exportnál. A legutóbbi években, 2012-2013-ban kedvezően alakult Németország külkereskedelme a közép-európai országokkal. Az export és az import is dinamikusan fejlődött. A visegrádi országok és Szlovénia szempontjából különösen kedvező fejlemény, hogy 2013-ban Lengyelország kivételével valamennyi ország exporttöbbletet ért el a Németországgal folytatott kereskedelmében. Ez nagyrészt a betelepült külföldi működőtőke-beruházások hatásának köszönhető. 2012-ben Lengyelország mellett még Csehország teljesítménymérlege is negatív volt, a másik három országé viszont pozitív. A visegrádi országok és Szlovénia termelési telephelyként és - a válság után ismét növekvő fogyasztásukkal - felvevőpiacként is hozzájárulnak a német gazdaság megélénküléséhez. Kelet-Közép-Európa helye a német működőtőke-beruházásokban Kelet-Közép-Európa a német EDI-export fontos célterülete. Németország a világ negyedik legnagyobb működőtőke-exportőre az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Svájc után. 1990-ben a német FDI-állomány világszerte összesen 115,79 milliárd eurót tett ki; ez 2011-ig közel tízszeresére nőtt: 1144,03 milliárdra. Jelenleg kb. harmincháromezer német vállalat működik szerte a világon, amelyek 6,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak és mintegy 2300 milliárd eurós forgalmat bonyolítanak le. 2014. tavasz 57
