Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szalai Máté: A kisállamok külpolitikai elemzésének módszertani alapjai
Szalai Máté Különösen igaz ez a magyar nyelvű szakirodalomra, amelyből szinte teljes egészében hiányzik a kisméretű államok lehetőségeinek tanulmányozása, pedig a téma Magyarország számára is megfontolandó tanulságokat tartogat. Jelen tanulmánnyal célom a kisállamok kutatásával foglalkozó small state studies történetének, elvárásainak és főbb vonulatainak ismertetése a célból, hogy a témát feldolgozó elméleteket egységes keretbe lehessen foglalni, s ezzel a kisállamokkal kapcsolatos jövőbeli kutatások módszertani és teoretikus alapjait könnyebb legyen lefektetni. A tanulmány első része a kisállaim tanulmányok (small state studies) fejlődésének bemutatására törekszik, majd számba vesszük és kategorizáljuk a „kisállam" koncepció lehetséges definícióit. A harmadik részben azokat a tényezőket vesszük górcső alá, amelyek a szakirodalom szerint a kisállamok külpolitikáját alapvetően meghatározzák - ezek ismerete nélkül ugyanis nem értelmezhető jelenlétük a nemzetközi rendszerben. A negyedik rész a kisállamok külpolitikai viselkedéséről szól, és azokról az elvárásokról, amelyeket a kutatók felállítottak a korlátozott erőforrással rendelkező szereplők magatartásával szemben. Végül, befejezésként, összefoglalom a tanulmánnyal elérhető eredményeket, és további lehetséges kutatási témákat vázolok föl. A kisállatai tanulmányok fejlődése és jellege A nemzetközi kapcsolatok klasszikus elméletében már a kezdetektől fogva megtalálható volt a gyenge, kevés erőforrással rendelkező kisállamok hátrányos helyzetéről szóló diskurzus. Thuküdidész elhíresült méloszi párbeszédében például igen negatív képet festett le a gyenge Méloszról és általában véve a kisállamoknak a nemzetközi rendszerben betöltött szerepéről. „A hatalmas ... végrehajtja, amit akar, a gyenge pedig meghajlik előtte" - szólnak az athéniak a 89. szakaszban, és valóban: Athén könnyűszerrel legyőzte a kis szigetet. „... a mélosziak megadták magukat azzal, hogy sorsukról az athéniak tetszésük szerint döntsenek. Az athéniak minden kezükbe került felnőtt méloszi férfit lemészároltak, a gyermekeket és asszonyokat pedig eladták rabszolgának" (116. szakasz). Jó tanácsként pedig egy korábbi szakaszban így fogalmaz: „ti azonban, akik gyengék vagytok, és sorsotok egy hajszálon függ, ... ne tegyetek úgy, mint a nagy tömeg". Thuküdidész tehát egyértelműen megkülönböztette a kis, gyenge államokat a nagyhatalmaktól, és arra szólította föl őket, hogy e különbségek tudatában folytassák a külpolitikájukat. Az ókori bölcs szerint a hatalmi viszonyok következtében a nemzetközi rendszert az erős államok alakítják, az áldozatszerepre kárhoztatott kisállamoknak pedig két választásuk van: vagy behódolnak a hatalmasok előtt, vagy elpusztulnak. Ez a szemléletmód hosszú távon meghatározta a nemzetközi kapcsolatok tudományának fejlődését: az évszázadok során sokkal nagyobb kutatási érdeklődés övezte a 144 Külügyi Szemle
