Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - AMERIKAI DOKTRÍNA ÉS EGY RÉGI "ÚJ" ÁLLAM - J. Nagy László: Új állam születik: Algéria, 1962
/. Nagy László hogy Párizs az „FLN-nel folytatott tárgyalásokat") A Joxe által javasolt „jegyzőkönyv" kifejezést pedig az algériaiak nem fogadták el. így lett az együttműködés különböző területeit szabályozó megegyezések elveit, szellemét összefoglaló dokumentum neve az Általános konklúzió. Március 18-án délután a két delegáció még egyszer együttesen átolvasta a 98 oldalas szöveget, és 17 óra 30 perckor francia részről Louis Joxe, valamint Jean de Broglie és Robert Búron, a delegáció két tagja írta alá. Krim Belkaszem, a GPRA alelnöke, az algériai delegáció vezetője egy pillanatra zavarba került: csak ő írja alá a dokumentumot, vagy minisztertársai is? A helyzetből Szaád Daleb külügyminiszter találta meg a kiutat: kijelentette, hogy algériai részről a delegáció feje jogosult az aláírásra. Ekkor Krim Belkaszem megtette ezt. A két delegáció vezetője ezután néhány mondatban méltatta az esemény jelentőségét, majd - a tárgyalások folyamán először - kezet fogva búcsúztak. Este fél 9-kor Ben Hedda, az ideiglenes kormány elnöke és De Gaulle rádió-, illetve tévébeszédben jelentette be a megegyezést. Éjjel 11-kor az öt miniszter is megérkezett az algériai delegáció szálláshelyére. A Robert Búron által „igen különleges dokumentumnak" nevezett megegyezés5 két, világosan elkülöníthető részből áll. Az egyik az Egyezmény a tűzszünetről, amely másnap, március 19-én délben lépett hatályba. A második rész az Általános konklúzió mellett kormánynyilatkozatokat is tartalmazott, amelyekben tulajdonképpen az egyes konkrét területekre vonatkozó együttműködést, illetve az önrendelkezés megvalósításának (vagyis a referendumnak) és az átmeneti időszakban a közhatalmat gyakorló végrehajtó hatalom megszervezésének a feltételeit fogalmazták meg. Az egyik kormánynyilatkozat az amnesztiarendeletet tartalmazta. E szerint minden törvénysértés, amely Algéria 1954. október 30. előtti politikai rendszerének a megváltoztatásával vagy később az algériai felkelőknek nyújtott közvetlen vagy közvetett segítségnyújtással függött össze, elévült. Elkövetői a tűzszünet kihirdetésével amnesztiában részesülnek, a büntetésüket töltőket pedig 21 napon belül szabadon kell bocsátani. Az algériai fél szerette volna, hogy a rendelet vonatkozzék azokra a franciákra is, akik a háború alatt segítették az FLN-t. A francia fél ezt elutasította. Végül egy gentlemen's agreement keretében ideiglenesen szabadlábra helyezték őket, és egy rájuk vonatkozó határozat meghozataláig nem indítottak eljárást ellenük.6 A legfontosabb területet érintő kormánynyilatkozat az algériai franciáknak nyújtott garanciákat tartalmazta. A probléma bonyolultságára mi sem utal jobban, mint az, hogy végül a tizenkilencedik változatot fogadták el. Ez a kettős állampolgárságot nem biztosította (ez a kifejezés nem is szerepel a dokumentumban), de azt igen, hogy az új államban élő franciák három éven keresztül megtarthatják a francia állampolgárságukat, Algériában viszont nem gyakorolhatják azt. Három év múltán dönteniük kell: vagy algériai állampolgárok lesznek, vagy franciák, akik Algériában maradnak, de külföldi státuszban. A garanciák közt szerepelt, hogy az ő mozgásszabadságuk, vagyonbiztonságuk, kulturális autonómiájuk továbbra is biztosított lesz, nyelvüket 110 Külügyi Szemle
