Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Szekrényes Éva: Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban
Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban ____________ S zekrényes Éva A tanulmány célja, hogy bemutassa Koszovó helyzetét, a 2014. júniusi előrehozott választásokhoz és az azóta is tartó - Koszovó rövid történetében nem egyedülálló - alkotmányos válsághoz vezető főbb okokat. A koszovói parlamentnek a választásokat követően sem sikerült megalakulnia: továbbra sincs elnöke, alelnöke. Az alkotmánybíróság döntése nem oldotta meg a jelenlegi politikai patthelyzetet, a törésvonalak csak tovább mélyültek. A cikk mindezek bemutatása mellett röviden áttekinti a múltbéli választások eredményeit is. Ezek együttes vizsgálatával átfogó képet kaphatunk a jelenlegi koszovói belpolitikai helyzetről. Bevezetés 2014. június 8-án - függetlenségének 2008-as egyoldalú kinyilvánítása óta immáron ötödik alkalommal - előrehozott parlamenti választásokat tartottak Koszovóban. A honatyák mandátuma 2014 decemberéig tartott volna. Az előrehozott választások kiírására azért volt szükség, mert a koszovói parlament, a Kuvendi 2014 májusában egy, a hadsereg felállításáról szóló szavazás meghiúsulását követően feloszlatta saját magát. Bár az utolsó csepp ez volt a pohárban, a parlament feloszlatását eredményező politikai válsághoz - és abból következően az előrehozott választások kiírásához - az ország nehéz gazdasági helyzete, a nagymértékű munkanélküliség és az azzal együtt járó szegénység is hozzájárult. Általánosságban elmondható, hogy a koszovóiak kiábrándultak a politikából. A mintegy 10.000 négyzetkilométer területű Koszovó Európa egyik legfiatalabb és egyben legszegényebb állama.1 Az ország egy főre jutó GDP-je 7600 dollár,2 ezzel a 136. helyet foglalja el a nemzetek között. A GDP 2013-ban mintegy 2,5 százalékkal növekedett, a munkanélküliség aránya a becslések szerint 30 és 45 százalék között mozog.3 Bár 2008 óta eddig összesen 110 ország ismerte el Koszovót független államként,4 az országnak továbbra is szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy státuszának kérdése a mai napig rendezetlen, emellett gazdaságilag is nehéz helyzetben van. Reményt talán a rendkívül fiatal népesség jelenthet Koszovó számára. 66 Külügyi Szemle
