Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NYUGAT-BALKÁN A FÓKUSZBAN - Szekrényes Éva: Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Választások után Koszovóban
Győztesből vesztes, avagy ki nevet a végén? Az előrehozott választások tétje nem kevesebb volt, mint az ország belpolitikai stabilitásának a helyreállítása. A 2008 óta, csaknem hat éve kormányzó Hashim Tha?i5 hatalma meggyöngülni látszott az elmúlt időszakban, s különösen észrevehető volt a 2013 novemberi helyhatósági választásokat követően. Szintén a Thatp hatalmát gyöngítő tényező volt, hogy a helyhatósági választásokat követően a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) két prominens tagja, Fatmir Limaj6 és Jakup Krasniqi7 (a 2010-ben megválasztott Kuvendi elnöke) 2014 márciusában megalapította a Kezdeményezés Koszovóért (NISMA) elnevezésű politikai tömörülést.8 A választások kapcsán szintén fontos kérdés volt, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek elmennek-e szavazni. Ok a korábbi általános választásokon (2007 és 2010) - Szerbia nyomására - nem éltek a szavazati jogukkal, azonban a legutóbbi (2013. novemberi) helyhatósági választásokon már részt vettek. Ilyen előzmények után, 2014. május 7-én feloszlatták a 2010-ben megválasztott képviselőkből álló parlamentet, az ország irányítását ügyvezető kormány vette át, Koszovó elnöke pedig kitűzte a szavazás időpontját. A választások után, 2014. július 17-én megalakult ugyan a parlament, a mandátumot szerzett képviselők letették az esküjüket, s megválasztották a parlament elnökét. Azonban a helyzetet épp a nyertes, a Koszovói Demokratikus Párt nem fogadta el, hiszen az „ellenzék" jelöltje, Isa Mustafa9 lett a Kuvendi elnöke.10 Xhavit Halili11 és a PDK további 29 képviselője az alkotmánybírósághoz fordult, és arra kérték a taláros testületet, hogy vizsgálja meg, a koalícióalkotás és a parlamenti elnökválasztás jelenlegi módja megfelel-e a koszovói alkotmány rendelkezéseinek. Az alkotmánybíróság alig egy hónappal a kérdés benyújtását követően, a 2014. szeptember 18-ára kitűzött határidőnél mintegy három héttel korábban, 2014. augusztus 26-án meghozta a végső döntését az ügyben.12 A határozat szerint a választásokon győztes párt - a PDK - állíthat jelöltet a parlament elnöki posztjára. Amennyiben valamely okból nem sikerül az általuk javasolt személy megválasztása, akkor a mindenkori ellenzék állíthat jelöltet. Ezt követően a Kuvendi újabb alakuló ülését 2014. szeptember 12-ére hívták össze, majd pedig szeptember 18-ára ismét. Az alkotmánybíróság döntése értelmében tehát ekkor folytatódott - a legidősebb parlamenti képviselő, Flora Brovina13 elnökletével - a július 17-én félbeszakított alakuló ülés. Az alkotmány rendelkezései és a házszabály értelmében14 az ülés feladata az lett volna, hogy a képviselők megválasszák a Kuvendi elnökét és alelnökeit. A PDK által jelölt Arsim Bajraminak15 azonban nem sikerült a szavazatok többségét megszereznie. A Kuvendinek így még mindig nincs elnöke. Brovina az ülés berekesztésekor jelezte: a képviselők az újabb ülés időpontjáról írásban értesülnek majd. 2014. ősz 67
