Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése

Szálkai Kinga A közép-ázsiai államok maguk is megosztottak a KBSZ és a 12. cikk megfogalmazá­sának kérdésében. Az Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat ápoló Kazahsztán, Kir- gizisztán és Tádzsikisztán a szöveg megalkotásakor úgy vélte, hogy a szemipalatyinszki szerződés semmilyen módon nem tartalmazhat a KBSZ rendelkezéseivel ellentétes, azokat esetleg érvénytelenítő szabályozásokat, és amellett érvelt, hogy a 12. cikk na­gyon határozottan mondja ki a korábban megkötött nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek és jogok sérthetetlenségét. A regionális hatalmi szerepre törekvő Üz­begisztán és a semleges Türkmenisztán ellenezte ezt, és az orosz befolyást közvetítő kollektív biztonsági mechanizmus tompítása mellett foglalt állást. így alakult ki végül a nyugati hatalmak által homályosnak bélyegzett 12. cikk, ami végül is egy pozitív gesztus Oroszország felé, hiszen megerősíti a KBSZ elismerését, közben azonban azt is megerősíti, hogy a részes államok kötelesek mindent megtenni a szemipalatyinszki szerződés rendelkezéseinek betartására - tehát azt is kifejezi, hogy a szerződés értelmé­ben a részes államok akár szembe is helyezkedhetnek egy KBSZSZ által kezdeménye­zett esetleges nukleáris telepítés gondolatával.25 Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban hosz- szú ideig nem volt elégedett ezzel a kompromisszumos szövegváltozattal sem, és a 12. cikk teljes törlését határozta meg az aláírás feltételéül. Ezt azonban nagy valószínűséggel nem lehetett volna megvalósítani Oroszország támogatásának elvesztése nélkül - tehát ismét nem jelentett volna áttörést a szerződés negatív biztonsági garanciái körül kiala­kult atomhatalmi patthelyzettel kapcsolatban. A dokumentum emellett a 13. cikkében egyértelműen kimondja, hogy nem fogadja el fenntartások csatolását; ez tovább súlyos­bítja a kérdésben fennálló patthelyzetet, hiszen nem teszi lehetővé a jegyzőkönyv alá­írását az eltérő érdekekkel rendelkező atomhatalmak opt-outja árán sem. A fordulat 2014 tavaszán azonban jelentős fordulat következett be a P-3 álláspontjában, ami a nega­tív biztonsági garanciákat tartalmazó jegyzőkönyvnek az atomhatalmak részéről tör­ténő közös aláírásához vezetett. Ennek okairól számos magyarázat született. Az eddig áttekintett tények alapján egyértelmű, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Egye­sült Királyság és Franciaország követeléseire - amelyeknek nem teljesülése mindaddig megakadályozta az aláírást - 2014 májusában sem születtek új, kielégítőnek tekinthető megoldások. A 13. cikk kérdésében pedig különösképpen nem volt szó előrelépésről; mi több, az ukrajnai válság csak még inkább megerősíthette volna a P-3-nak az orosz szándékokat illető aggodalmát. Az Egyesült Államok ennek ellenére bejelentette, hogy a szemipalatyinszki szerződés nem áll ellentétben az USA biztonsági rendelkezései­vel, katonai műveleteivel és tevékenységével, a negatív biztonsági garanciák elfogadása 34 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents