Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése

Nonproliferáció garanciák nélkül? Elfogadott kompromisszumok - elutasított szövegrészek Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország korábban úgy nyilatkozott, hogy mindaddig nem írja alá a szemipalatyinszki szerződés negatív biz­tonsági garanciákról szóló jegyzőkönyvét, amíg a részes államok nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy eloszlassák a szerződés rendelkezéseinek megvalósu­lásával kapcsolatos kételyeiket. Az atomhatalmak alkotják az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait (P-5) is, így a közöttük gyakran megjelenő törésvonal, amely az orosz-kínai és az amerikai­szövetséges érdekek közötti ellentéteket képezi le, a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet létrehozása kapcsán is jelen van. A szemipalatyinszki szerződést előkészítő tár­gyalások során a közép-ázsiai országok gyakran kerültek olyan döntéshelyzetbe, ahol az (általában Kína által is támogatott) orosz és a nyugati álláspont ütközését kellett fel­oldani, illetve ahol a döntés eredménye elkerülhetetlenül a közép-ázsiai államok elkö­telezettségét fejezte ki valamelyik fél iránt.19 A posztszovjet köztársaságok külpolitiká­jának lényege azonban a multivektoralitás, amelynek értelmében igyekeznek elkerülni az egyes nagyhatalmaktól való túlzott függést, miközben az is a fontos prioritások közé tartozik, hogy egyetlen nagyhatalom jóindulatát se veszítsék el. A tárgyalások tehát a kompromisszumkeresés légkörében zajlottak, a szerződés véglegesített szövegváltozata az előző verziókhoz képest több engedményt is tartalmazott a nagyhatalmak számára, s ez is a közép-ázsiai államok egyensúlyozó külpolitikai irányvonalát tükrözte. Az el­fogadott kompromisszumok közül a legfontosabbak: a tranzitszállításokhoz kapcsoló­dó rendelkezések állami hatáskörbe utalása és az övezethez való későbbi csatlakozás jogának megvonása. A három nyugati állam ugyanis nemcsak Oroszország irányába viszonyul fenntar­tásokkal. Közép-Ázsia közvetlen szomszédságában több olyan állam található, melyek Oroszországnál jóval nagyobb biztonsági kockázatként jelennek meg az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország számára. Ezek közül ki­emelkedik Irán, amelyre feltételezett katonai célú nukleáris programja miatt az egyik első számú biztonsági fenyegetésként tekintenek az Amerikai Egyesült Államokban és a vele szövetséges országokban. Emiatt érdekükben áll fenntartani a térségben a minél sokoldalúbb katonai kapacitások és diplomáciai eszközök bevetésének - köztük a nukleáris fenyegetés - lehetőségét is. A biztonsági kockázatként számon tartott régiók eléréséhez Közép-Ázsia szolgáltatja a geopolitikai kulcspozíciót, és fontos hátteret biz­tosíthat az esetleges támadásokhoz, ahogyan ez az afganisztáni háború során is történt. A szemipalatyinszki szerződés tervezete azonban nemcsak a nukleáris fegyver- rendszerek előállítását, vásárlását, tárolását, átrakodását és felhalmozását tiltotta volna a részes államok területén,20 hanem a rajtuk keresztülhaladó szállítás lehetőségét is, ami egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei érdekei ellen való 2014. ősz 31

Next

/
Thumbnails
Contents