Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szálkai Kinga: Nonproliferáció garanciák nélkül? A közép-ázsiai atomfegyvermentes övezet kiegészítő jegyzőkönyvének kérdése
Szálkai Kinga volt. A tranzitszállítások tilalma emellett Oroszország érdekeit is sértette volna, annál is inkább, mivel a közép-ázsiai országok egy része tagja volt a Moszkva vezetésével kialakított posztszovjet biztonsági együttműködésnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének. A közép-ázsiai országok közül a külpolitikai mozgástér növelését pártoló Üzbegisztán és Türkmenisztán ilyen körülmények közepette tehát hiába érvelt határozottan amellett, hogy mindennemű atomfegyver áthaladását be kell tiltani az övezet határain belül.21 Bár a szerződéstervezet korábbi verziójában a tranzitszállítások teljes tilalma szerepelt, a nagyhatalmak tiltakozására az elfogadott szövegváltozat 4. cikke a kérdést az államok szuverén döntési jogkörébe helyezi, és (a mérsékeltebb Kazahsztán, Kirgi- zisztán és Tádzsikisztán álláspontjával összhangban) kimondja, hogy minden részes állam „szabadon oldhatja meg a területén áthaladó légi, szárazföldi vagy vízi szállításokkal kapcsolatos kérdéseket".22 A másik engedmény - amit szintén a környező államokkal kapcsolatos megfontolásokból eredő ellenvetésre tettek - azzal kapcsolatos, hogy a szerződés eredeti tervezete explicit módon rögzítette az övezet későbbi bővítésének lehetőségét. Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban nem tartotta ezt elfogadhatónak. A határozott elutasítás oka legfőképpen Irán volt, az ugyanis egyes szakértői vélemények szerint felhasználhatná a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezetet arra, hogy a nukleáris energia békés felhasználása melletti elkötelezettségét demonstrálja, valamint annak hangsúlyozására, hogy nem rendelkezik katonai célú nukleáris programmal. A nyugati szövetségesek szerint egy ilyen lépés viszont megnehezítené a fellépést Teheránnal szemben, ha az mégis nukleáris fegyverrendszer kifejlesztésén dolgozik. Erre a fenntartásra válaszul a szemipalatyinszki szerződés elfogadott szövegét úgy alkották meg, hogy az ne tartalmazzon olyan kitételt, amely más országoknak a közép-ázsiai atomfegyvermentes övezethez való későbbi csatlakozására vonatkozó lehetőséget rögzítené. Az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Franciaországot azonban nem elégítette ki ez a kompromisszum, jelenleg is fenntartják az igényüket arra, hogy a szöveg rögzítse a későbbi csatlakozás határozott tilalmát. A patthelyzet kialakulásának legfőbb oka: a 12. cikk A hosszadalmas tárgyalási folyamat során kialakított kompromisszumok ellenére az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is elutasította a negatív biztonsági garanciákról szóló jegyzőkönyv aláírását, mivel véleményük szerint a közös nevező keresése egyrészt homályos pontokat eredményezett a szerződésben, másrészt pedig az elfogadott szövegváltozat a kompromisszumos formájában sem biztosította a szerződés rendelkezéseinek megvalósulását. 32 Külügyi Szemle
