Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szenes Zoltán: Előre a múltba? A NATO Wales után
Előre a múltba? a Lisszabonban aláírt megerősített együttműködés részeként folytassa a partnerséget a közép-ázsiai országgal. Az ismét káoszba fordult Irak, az előretörő terrorista szervezet, az Iszlám Állam példája azonban kérdőjeleket vet fel az atlanti szövetség rövid távú afganisztáni elkötelezettségét tekintve. Barack Obama elnök két év után szeretné kivonni az amerikai erőket a Hindukus országából, hogy második elnöki ciklusának végére teljesüljön politikai ígérete: a két háború befejezése. Miután azonban USA az iraki „modell" segítségével próbálta pacifikálni és újjáépíteni a közép-ázsiai országot - amely most Irakban sem működik -, kétségek merülnek fel az amerikai erőknek az Afganisztánból tervezett végleges kivonási időpontja helyességét illetően. A csúcstalálkozón konszenzus alakult ki a partnerség kérdéseiben. Korábban több ország szorgalmazta a bővítést, hivatkozással Hillary Clintonnak a chicagói ülés után elhíresült nyilatkozatára, amely szerint még egy csúcs nem múlhat el bővítési meghívás nélkül. Az ukrán válság után azonban a bővítés ügye lekerült a napirendről, viszont a határozatok a meglévő partnerségi kapcsolatok továbbfejlesztéséről szólnak. Ukrajnát a NATO minden eszközzel támogatja a megkülönböztetett partnerség keretében,52 új programokat (vezetés, logisztika, szabványosítás, kibervédelem, stratégiai kommunikáció, humán menedzsment, egészségügyi rehabilitáció) indít, de fegyvert nem szállít Kijevnek. Ezenkívül egyes tagországok kétoldalú alapon is támogatják az orosz agresszió ellen küzdő országot. Georgiával folytatódik az együttműködés, de a kaukázusi ország - az ukrán esetből tanulva - nem kapott meghívót a tagsági akciótervhez (MAP) való csatlakozásra. Macedónia (FYROM) „bennragadt" a görögökkel vívott névvitában, Bosznia-Hercegovina politikailag gyengén teljesít. Egyedül Montenegró esetében látta úgy a szövetség, hogy 2015 végén előreléphet a tagsági úton. A globális partnerség programjának folytatását nemcsak az ISAF-formátumban való tanácskozással demonstrálta a NATO, hanem új partnerségi programokba is fogott. A védelmiképesség-fejlesztési kezdeményezéshez (DCBI) tartoznak többek közt a Grúzia, Moldova és Jordánia fegyveres erőinek fejlesztését segítő projektek. Új vállalkozás a partnerek számára indított együttműködés-javító program (Partnership Interoperability Initiative, PII) is, amelybe öt országot (Ausztrália, Finnország, Svédország, Grúzia és Jordánia) hívott meg. A transzatlanti kapcsolatok igazi, mély problémáira azonban a csúcs sem találta meg az igazi válaszokat. A találkozón e témában kiadott rövid (kilencpontos) nyilatkozat rögzítette a transzatlanti kapcsolatok erősítésének legfontosabb elveit és a csúcson elért eredményeit (az ukrán válság kezelése, a védelmi költségvetés tízéves távon belüli emelése, a kiegyensúlyozottabb teherviselés, a kollektív védelem megerősítése). Az európai országok megelégedéssel nyugtázták, hogy az Egyesült Államok gyorsan és hatásosan lépett az ukrán válság kezdetén, nagy szerepe volt abban, hogy bár a „napok, hetek teltek" (Donald Tusk), végül is megszülettek a magukat veszélyeztetve érző országokat megnyugtató intézkedések, rendszabályok. Az USA-nak sikerült elérnie, hogy a krízis során megmaradt a szövetségbe vetett bizalom, s talán a kohézió is erősödött. Erre a NATO-nak 2014. ősz 17
