Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 3. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Szenes Zoltán: Előre a múltba? A NATO Wales után
Előre a múltba? hogy a szövetség eddig nem volt egészen felhasználható a váratlanul felmerülő feladatokra. Félelem volt a tekintetben is, hogy a kevésbé aktív NATO jelentősége csökken a nemzetközi közösség és a nagy biztonsági szereplők körében. De az elképzelés részleteinek kidolgozása, a szakértői elemzések, a készenléti koncepciónak a NATO különböző fórumain történt megtárgyalása hozzásegítettek a jobb megértéshez. Csupán arról van szó, hogy az észak-atlanti szövetség valószínűleg nem fog többé felvállalni ISAF típusú, nagyságú és időtartamú expedíciós szárazföldi műveleteket, de viszi tovább a meglévő operációkat, s továbbra is vállal missziókat, amennyiben a tagországok azokkal egyetértenek. A NATO-nak a műveleteken kívül még számos feladata van, amelyeket a készenléti koncepció most előtérbe helyez. Meg kell erősíteni a kollektív védelem elve melletti elkötelezettséget, foglalkozni kell a kiszámíthatatlan jövő új kihívásaival (főleg a kiber- és a rakétavédelem területén), tovább kell fejleszteni a válságkezelés elméletét és gyakorlatát. A nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben fontos feladat az integrált parancsnoksági struktúrának és a konvencionális erők harci képességeinek a megőrzése. A készenlét javításának a NATO alárendelte a két új „sztár" programját is, az okos védelmet (Smart Defence, SD) és az összekapcsolt erők kezdeményezést (Connected Forces Initiative, CFI), amelyeket a chicagói csúcson (2012. május) hagytak jóvá. Az okos védelem „kevesebbért" akar „többet nyújtani"14 a tagállamoknak, egy olyan együttműködési modell megteremtésével, amely közelebb hozza egymáshoz a tagállamokat, a NATO szervezetét és a védelmi ipart. A csökkenő tagállami védelmi kiadások miatt szövetségi és nemzeti szinten egyaránt előtérbe került a priorizáció, a kooperáció és a specializáció. Az „okos" projektek száma folyamatosan növekszik: Chicagóban még csak tizenhetet mutatott be a NATO, napjainkra ez szám már huszonkilencre növekedett. Több projektet sikeresen meg is valósított ebből a szövetség, további százötven előkészítése folyik,15 amelyek csak vezető nemzetre és megfelelő erőforrásokra várnak. Négy hosszabb ideje működő, rendkívül sikeres multinacionális programot (a balti légtérvédelem, a SALIS és a pápai légibázison működő SAC stratégiai légi szállítási képességek,16 továbbá az AWACS korai előrejelző és légtérellenőrző egység) szintén besoroltak az SD-projektek közé. Ennek ellenére az okos védelem programjainak megítélése a szakirodalomban vegyes:17 az eltérő tagországi biztonságfelfogás nem kedvez az együttműködésnek, csorbulnak a nemzeti érdekek, nem megoldott a nemzetek elszámoltathatósága, tagállami szinten meggyengül a teljes spektrumú képességépítés. Nemcsak erős politikai akaratra van szükség, hanem valós pénzügyi és védelmi ipari bázisra is. A kisebb tagországok pedig méltányosabb teherviselést kérnek a kiképzés, felkészítés és fenntartás területén. A nehézségekkel együtt az SD-koncepció erősödik, a finanszírozási gondok miatt egyre több ország ismeri fel az együttműködés szükségességét. Az összekapcsolt erők kezdeményezés szövetségi szintű, modern, integrált, magas ké- szenlétű haderők fenntartását célozza, amelyek középpontjában a NATO reagáló erők (NRF)18 állnak. 2013. februárban döntöttek a védelmi miniszterek arról, hogy a CFI 2014. ősz 7
