Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése
A magyar EU-tagság 2. táblázat A Magyarországra érkező uniós források 2007 és 2012 között, millió euróbán, folyó áron 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Uniós támogatások versenyképesség 53,5 74,9 66,6 86,0 111,5 142,0 kohéziós politika 1304,2 1188,6 2174,4 2086,2 3637,1 2377,7 agrárpolitika 956,2 681,1 1279,9 1420,1 1500,0 1605,4 belső politikák 36,8 26,8 23,1 22,1 44,1 23,4 külkapcsolatok 61,6 14,7 6,4 2,7 16,5 7,3 igazgatás 15,4 16,5 18,3 33,0 21,7 21,4 összesen 2427,7 2002,6 3568,7 3650,1 5330,9 4177,2 Befizetések összesen 870,2 947,1 908,9 955,0 937,4 928,4 Nettó egyenleg millió euróbán 1557,5 1055,5 2659,8 2695,1 4393,5 3248,8 a GNI százalékában 1,74% 1,13% 3,11% 2,99% 4,66% 3,59% Forrás: az Európai Bizottság pénzügyi jelentése. Brüsszel, 2012. A 2014-2020 közötti költségvetési keret A 2014-2020-as pénzügyi költségvetés a válság költségvetése: ez az első időszak, amelyben csökken a költségvetés főösszege. A többéves keret főösszegének kialakításakor a nettó befizető országok véleménye győzött. A hétéves időszakra a tagállamok 960 milliárd eurós főösszeget fogadtak el. Ez kevesebb, mint a 2007 és 2013 közötti főösszeg (1003,5 milliárd euró), vagyis az EU történetében első alkalommal reálértéken is csökken a költségvetési keret, az előző időszakhoz képest kb. 4,5 százalékkal. A tárgyalások során ismét kiemelt figyelmet kaptak a kohéziós politikára szánt források. A megállapodás értelmében a teljes kohéziós boríték 8,4% százalékkal zsugorodott az előző időszakhoz képest (354,8-ról 325,1 milliárd euróra), tehát a csökkenés közel kétszerese annak, amekkora mértékben a teljes költségvetés szűkült az előző időszakhoz képest. A kohéziós politika felhasználási szabályai tekintetében is komoly érdekellentétek alakultak ki a tagállamok között a tárgyalások során. A végeredményről elmondható, hogy a két legfontosabb elem esetében érvényesültek a magyar érdekek. Az egyik kiemelt eredménynek az tekinthető, hogy sikerült megőrizni a társfinanszírozási ráta kedvező, 85 százalékos szintjét az elmaradottabb régiók esetében, annak ellenére, hogy a nettó befizető országok 75 százalékra kívánták leszorítani azt. A másik kiemelt felhasználási szabály az áfaköltség elszámolhatósága. Nagyon fontos eredmény, hogy - a korábbi szabályozásnak megfelelően - továbbra is teljes körűen elszámolható a vissza nem térítendő áfa. Ezt mind a Bizottság, mind a nettó befizető tagállamok ellenezték, 2014. nyár 189
