Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése

Marján Attila

arra hivatkozva, hogy ezáltal az uniós költségvetés közvetett módon a tagállami adóbevételeket finanszírozza. Az, hogy ezen a téren is sikerült megőrizni a 2007 és 2013 közötti időszak kedvező szabályozását, nagyságrendileg évi 100 milliárd forintos köny- nyítést jelent a hazai költségvetésnek. Szintén kedvező fejlemény, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban általános „n+3" szabály van érvényben,12 azaz a támogatásokat a kötelezettségvállalást követő harmadik év végéig lehet kifizetni).

3. táblázat

A többéves pénzügyi keret (MFF) kiadási szerkezete

2007-2013

(milliár

Tanácsi

javaslat

d euró, 2011-es

2014-2020

áron)

la Versenyképesség

91,2

155,7

125,7

lb Kohézió

354,8

339,0

325,1

2 Közös agrárpolitika (KAP)

431,0

386,5

373,2

ebből közvetlen kifizetés

337,0

283,0

278,0

vidékfejlesztés

90,1

92,0

84,8

3 Bel- és igazságügyek

12,5

18,8

15,7

4 Külkapcsolatok

57,0

70,0

58,7

5 Adminisztráció

57,0

63,2

61,6

Kötelezettségvállalások

1003,5

1033,2

960,0

Forrás: Európai Bizottság, 2013.

A nettó befizető tagállamok törekvésének megfelelően az agrárpolitikai fejezetben is csökkennek a kiadások. A termelőknek juttatott közvetlen kifizetések szintje összesen 18 százalékkal csökkent a 2007 és 2013 közötti időszakhoz képest.

Az EU-költségvetés bevételi oldaláról szóló megállapodás eredményeként jelentős változások nem történtek a korábbi rendszerhez képest. A tagállami visszatérítések rendszerében azonban történtek változások. A Bizottság által javasolt egyösszegű visz- szatérítési rendszer ugyan nem valósult meg, valamint a brit visszatérítés is közel változatlan formában fennmarad, a GNI- és az áfaalapú forráson keresztül megvalósuló korrekciók némileg módosultak.

Magyarország 2014 és 2020 között - mint jelentős agrárszektorral rendelkező, zömében az uniós fejlettségi átlag 75 százaléka alatti régiókból álló ország - az egyik legkedvezőbb nettó pozíciójú tagállam marad továbbra is, akár egy főre vetítve, akár a nemzeti jövedelem arányában számítjuk a nettó pozíciót.

190

Külügyi Szemle