Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése
A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése Marján Attila Bevezető A z Európai Unióhoz való csatlakozásunk egy többéves intenzív felkészülési időszak után, annak eredményeként jöhetett létre. Ennek a felkészülési folyamatnak kiemelten fontos részét képezte a jogharmonizáció gyors ütemű végrehajtása. Ez jelentős modernizációs segítséget jelentett, hiszen a puszta jogharmonizáción túl számos intézmény létrehozására, megerősítésére is szükség volt. Magyarország kompországjellege megszűnt: 2004-től az Európai Unió teljes jogú tagjaként, annak jogszabályait követve és immár - a tagságából eredően - befolyásolva is szerves része annak a „Nyugatnak", amihez régóta tartozni kívánt. Elmondható, hogy - dacára a kialakult polémiának - szuverenitása nemhogy csökkent volna, de sokkal inkább elmondható, hogy a tagsággal járó jogosultságoknak köszönhetően, évszázadok óta nem volt ilyen erős. Ennek megfelelően az EU-tagság nem a szabályok, elvek és intézmények feltétel nélküli átvételéről szól, hanem az azok közös kialakításában való aktív részvételről - más szóval: a nemzeti érdekérvényesítésről az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) keretein belül. Az Európai Unióban történő tagállami érdekérvényesítés az egész európai integráció egyik legfontosabb kérdése. A tagság értelmét sok tekintetben az adja, hogy az egyes tagállamok, illetve a tagországok együttesen miként tudnak úgy részt venni az Unió működésében, hogy annak eredményei és hatásai pozitívak legyenek mind rájuk, mind az EU egészére nézve. így az európai integrációnak és abban a tagállamok érdekérvényesítésének az a célja, hogy közép- és hosszú távon az Unióban való részvétel valamennyi tagállam számára egy pozitív végösszegű vállalkozás legyen. A nemzeti érdekérvényesítés lehetőségeinek alapvetően négy meghatározó eleme van: • az ország mérete; • az ország nettó pénzügyi pozíciója (befizető vagy kedvezményezett az EU-költ- ségvetésben); 276 Külügyi Szemle
