Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - TÍZ ÉVE AZ EU-BAN - Marján Attila: A magyar EU-tagság első évtizedének néhány kiválasztott szempont alapján történő értékelése
A magyar EU-tagság • régi vagy új tagállam (ennek a tényezőnek a szerepe 2014-ben már minimális); • az adott ország szakmai felkészültsége, politikai és közigazgatási rendszerének profizmusa és hozzáállása. Ez utóbbi szempont alá esik az adott állam EU-közigazgatásának szakmai minősége, szervezettsége is. Számos kis tagország (pl. Hollandia, Svédország, Finnország) képes a mérete által indokoltnál nagyobb eréllyel képviselni az érdekét, éppen a közigazgatása felkészültsége miatt. Nyilvánvaló, hogy az integrációban való sikeres részvétel döntő mértékben az adott tagállamon múlik. Azok az országok, amelyek átgondoltan szervezik meg az európai ügyek hazai kormányzati koordinációját, a közös politikaformálás valamennyi fázisánál aktívan, felkészülten, saját érdekeiket jól beazonosítva és artikulálva, a többi tagállam érdekeit pedig ismerve vesznek részt, mind eredményben, mind pozícióban, sőt pénzben kifejezve is komoly előnyökhöz juthatnak, az új szabályok alkalmazása esetén a legkönnyebb alkalmazkodást biztosíthatják polgáraik, vállalkozóik, az önkormányzatok és az állam egésze részére. Azok a tagállamok viszont, amelyek „lemaradnak" az uniós politikaformálás fontos állomásairól, nemzeti érdekeiket rosszul vagy késve azonosítják be, csak „követői" lesznek az európai fejlődésnek, ezáltal komoly alkalmazkodási, anyagi, és elszalasztott lehetőségekben mérhető veszteségeket lesznek kénytelenek elszenvedni. A hatékony érdekérvényesítéshez tehát elengedhetetlenül szükséges a jól működő nemzeti EU-koordinációs közigazgatási rendszer is. Az EU által társfinanszírozott beruházások bruttó nemzeti jövedelmünk 3-4 százalékát generálják, ami Magyarországot az uniós költségvetés egyik legnagyobb haszon- élvezőjévé teszi.1 Az EU-tagság nemcsak jelentős anyagi előnyöket hozott magával (a hazai közberuházások több mint 90 százalékát a strukturális és kohéziós alapokból finanszírozzák, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban), de kiváló lehetőség (és egyben kötelezettség is) a magyar közigazgatás modernizációjára, a világ legszofisztikáltabb és legbonyolultabb nemzetközi döntéshozatali masinériájába való becsatlakozás révén. Ez a folyamat már a társulási megállapodást előkészítő tárgyalások során megkezdődött, a csatlakozási tárgyalások idején egy új minőségi fokozatba lépett, és a 2011-es soros magyar elnökség idején teljesedett ki. A magyar törvények (és természetesen minden EU-tagállaménak) mintegy fele uniós eredetű, így a nemzeti közigazgatások számára ma már kiemelten fontos feladat az EU-jogszabályok elfogadási folyamatának nyomon követése, befolyásolása, a nemzeti érdek érvényesítése, majd a jogszabályoknak a hazai jogrendbe való illesztése, implementálása és a megfelelő alkalmazásuk figyelemmel kísérése. 2014. nyár 177
