Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Népszavazások az Egyesült Királyságban ezt a választási rendszert is használták.54 A népszavazásról átfogó jelentést készített a választási bizottság (melyet a 2000-ben elfogadott PPERA hívott életre). A szavazók tájékozatlanságát bizonyítja, hogy a referendumtervezetben feltett kérdésben nem is ismerték fel vagy nem értették a választási rendszerekre vonatkozó kifejezéseket.55 A tervezetben szereplő kérdés a következő volt: Szeretné-e, hogy az Egyesült Királyság a jelenleg használt „a győztes mindent visz" választási rendszer helyett az „alternatív szavazás" rendszerére térjen át az Alsóház parlamenti képviselőinek megválasztásakor?56 A választási bizottság arra a következtetésre jutott, hogy le kell rövidíteni néhány kifejezést, és hétköznapibb nyelvezetet kell használni a kérdésfeltevésben, hogy az köny- nyebben érthető legyen. A változtatásokat a törvényhozás elfogadta, így a referendum végleges kérdése ekképp szólt: Az Egyesült Királyság jelenleg az „a győztes mindent visz" választási rendszert alkalmazza az Alsóház képviselőinek megválasztására. Inkább az „alternatív szavazást" kellene alkalmazni?57 A tájékozottság alacsony szintjét jelzi az a tény is, hogy 2011 márciusában, a kampány kezdete előtt egy hónappal az emberek csupán 9 százaléka tudta, hogy a következő tizenkét hónap választási eseményei között egyáltalán lesz népszavazás is.58 A hiányzó információk birtokába a szavazók elsősorban az alternatív választási rendszert támogató vagy ellenző kampányok révén juthattak,59 de ezt egy későbbi fejezet tárgyalja majd. Ugyanakkor pártatlan tájékoztatást is kaphattak a polgárok a választási bizottság által négy (Anglia, Wales, Skócia és Eszak-írország lakosságának szóló) változatban elkészített és minden háztartásba eljuttatott könyvecskéből.60 Ezt a tájékoztatót azonban nem mindenki kapta meg (egy felmérésben a megkérdezettek 40 százaléka válaszolta csupán, hogy látta azt61), ha pedig megkapták, akkor sem feltétlen olvasták el. Nem ez volt az egyetlen példa a rendelkezésre álló információ mellőzésére. A szavazóhelyiségeknél kitett tájékoztatókat csak a megkérdezettek 44 százaléka tartotta hasznosnak, 27 százalék nem vette igénybe azokat vagy nem volt szüksége rájuk.62 A hivatalos tájékoztatás problémája volt továbbá, hogy az új választási rendszer leírása nyolcszor hosszabb volt az érvényben lévőénél.63 A túl sok információ kétélű fegyver: egyrészt megadja a lehetőséget a döntés meghozatalához, másrészt a hosszas mérlegelés és értelmezés megnöveli a döntés összköltségét. A választói magatartás elméleti bevezetőjénél ezt a kérdéskört járja körül a választói kompetencia témája. Mindazonáltal a rendelkezésre álló gondolatmankók segítségével tájékozott és a tájékozatlan személyek ugyanolyan eséllyel hozhatnak „tájékozottan" döntést, ha úgy érzik, kellő információ birtokába jutottak. A népszavazás után a megkérdezettek 73 százaléka állította, hogy elég információval rendelkezett ahhoz, hogy tájékozott döntést hozzon, 65 százalék 2014. nyár 115
