Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Klein Dóra legitimáló funkciója. Ennek lényege, hogy a népszavazáson keresztül a nép is részese lesz a döntéshozatali folyamatnak, s a választók a saját álláspontjuk kialakítása közben tájékozottabbak lesznek arról a politikai rendszerről, melynek ők is részesei (és az adott kérdésről is bővülnek az ismeretei), továbbá a folyamat eredményeként megszülető döntésnek nagyobb a legitimitása. Nem feltételezhetjük azonban, hogy mindenki esetében alapos kutatási, informálódási folyamat előzi meg a döntéshozatalt. Többek között ez is szerepel a népszavazás intézményét ellenzők érvei között: helytelen lépés az olykor nagy súlyú döntéseket a tájékozatlan tömegek kezébe adni. Bár jelentős kampány előzte meg az 1975-ös népszavazást, és a korábbi sikertelen csatlakozási kísérletek miatt is sokat foglalkoztak a Közös Piaccal, a brit lakosság mégis úgy érezte, hogy nem elég tájékozott a kérdésben. Sajnálatosan olyanok is akadtak, akik az elhúzódó csatlakozási folyamat ellenére azzal sem voltak tisztában, mikor vált országuk EK-taggá. A Gallup 1963-as felmérése szerint ugyanis a választók milliói gondolták úgy, hogy az Egyesült Királyság már a Közös Piac tagja50 - tíz évvel azelőtt, hogy egyáltalán megtörtént volna a csatlakozás. Az információ és az érdeklődés hiányát az is magyarázza, hogy az EK csak sokad- rangú kérdés a lakosság prioritásainak sorában. 1974-ben az Ipsos MÓRI két felmérést is végzett, melyeken arról kérdezték a szigetország népét, hogy szerintük mik a legfontosabb kihívások, melyekkel Britanniának szembe kell néznie.51 A válaszadók túlnyomó többsége akkor is az inflációt jelölte meg a legnagyobb problémaként, ezt követte a lakáshelyzet és a szakszervezetek sztrájkjai; az EK ügyei csak ezután következtek. A bizonytalanságnak és az aggályoknak azonban a sikeres csatlakozás sem vetett véget. Erről tesz tanúbizonyságot az első eurobarometeres felmérés (1974) eredménye. Az Egyesült Királyság lakosságának csupán 22 százaléka gondolta úgy, hogy megfelelően informált a Közös Piac ügyeiben, szemben a Hatok 35 százalékos értékével és a 32 százalékos EK-átlaggal.52 A kampány folyamatáról később bővebben esik szó, az azonban biztos, hogy sikeresnek bizonyult a választók tájékoztatásában, és bővítette az ismereteiket. E nélkül ugyanis elképzelhetetlen lett volna, hogy a népszavazást támogatók többségbe legyenek, és megszavazzák a bennmaradást. Az Eurobarometernek a népszavazást követő adatai szerint a lakosság erőteljes érdeklődést mutatott az EK ügyei iránt - 1975 májusában 35 százalék, október-novemberben 28 százalék válaszolta, hogy nagyon érdeklődi őt a Közös Piac; ezek sokkal magasabb értékek, mint az EK-átlag (26, illetve 24 százalék). A britek megnövekedett érdeklődése egyértelműen a referendumnak és az azt megelőző kampánynak tudható be, ugyanakkor még azok hatásainak gyengülésével, az idő múlásával is magasabb szinten maradt az érdeklődés, mint más országokban.53 A 2011-es népszavazás során a lakosság teljesen más helyzetben találta magát. A referendumot olyan kérdésről rendezték meg, amelyről alapvetően kevés információval rendelkeztek, annak ellenére, hogy bizonyos helyi vagy regionális választásokon már 114 Külügyi Szemle
