Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Népszavazások az Egyesült Királyságban Klein Dóra A z Egyesült Királyság népszavazásra készül. A közeljövőben nemcsak Skócia függetlenségéről rendeznek referendumot, hanem várhatóan arról is, maradjon-e az Európai Unió tagja a szigetország. Ez már nem jelent újat a brit lakosság számára, hiszen Skócia függetlenségi törekvései és az európai integrációs tagság kapcsán is tartottak már népszavazást, az előbbiről 1979-ben és 1997-ben, az utóbbiról 1975- ben. A hetvenes években tartott két referendum elutasító eredménnyel zárult, az 1997- es skót népszavazáson elért többség révén azonban visszaállították a Skót Parlamentet. A szigetország ugyanakkor nem tartozik azon demokráciák közé, amelyek szívesen folyamodnának a közvetlen demokrácia eszközeihez. Fennállása óta mindössze kilencre volt példa, közülük is csupán kettő volt országos: 1975-ben az EK-tagság fenntartása és 2011-ben az alternatív választási rendszerre való áttérés kérdésében rendezett referendum. David Cameron miniszterelnök ennek ellenére 2013-ban ígéretet tett arra, hogy a Konzervatív Párt választási győzelme esetén a következő kormányzati ciklusban (2017-ben) ismét országos népszavazásra kerül sor. A szavazás középpontjában újfent egy sokat vitatott kérdés áll: az ország európai uniós tagsága, amelyről 1975-ben egyszer már döntöttek a brit állampolgárok. Úgy tűnik azonban, hogy az első népszavazás eredménye nem rendezte a britek és az európai integráció közötti viszonyt. A brit alkotmányos rendszertől idegen a népszavazás intézménye, a korai gondolkodók szerint az íratlan alkotmány és a Parlament teljes szuverenitása nem teszi lehetővé annak alkalmazását. A hetvenes években azonban olyan folyamatok kezdődtek meg, amelyek eredményeként a népszavazás kétségtelenül beépült a brit jogrendszerbe. A lakosság igényt formált arra, hogy nagyobb szerep jusson neki a politikai döntéshozatalban; a kilencvenes évek második felében kezdődött alkotmányos reformok pedig lépéseket jelentettek a népszavazások kodifikációja irányába. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a referendumok helye végérvényesen rögzített az alkotmányos rendszerben. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az Egyesült Királyságban tartott népszavazások jellemzőit. Fókuszában a két országos referendum (1975 és 2011) áll: összehasonlítja a két népszavazás kontextusát, szereplőit és magát a népszavazás folyamatát. Célom annak bemutatása, hogy a két esemény közt eltelt közel negyven év alatt mennyiben 2014. nyár 103
