Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Klein Dóra változtak meg a népszavazás körülményei (politikai környezet, választói magatartás), ki lehet-e jelenteni, hogy a népszavazás mint legitim demokratikus eszköz, beépült a brit alkotmányos rendszerbe, és hogy van-e egyáltalán rá igény. A népszavazás intézménye A népszavazás a közvetlen demokrácia egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. A közvetlen demokrácia értelmében az állampolgárok személyesen vesznek részt a politikai döntések meghozatalában, a törvények megalkotásában, a közügyeket érintő kérdések döntési folyamatában (ilyen közvetlen részvétel a népszavazás mellett például a népgyűlés is) - a közvetett demokráciában mindezt az állampolgárok által erre a feladatra megválasztott képviselők teszik meg.1 Napjainkban elképzelhetetlen lenne a közvetlen demokrácia vegytiszta megvalósulása; időigényessége, technikai szempontok és sokszor az emberek érdektelensége miatt még helyi szinten is nehéz lenne megoldani a közvetlen népuralmat.2 A modern demokráciák éppen ezért képviseleti demokráciák formáját öltik, azaz a választók által kijelölt szűk közösség kezében van a politikai irányítás. A közvetlen és a képviseleti demokrácia ugyanakkor nem zárja ki egymást, hiszen a közvetlen demokrácia említett eszközei éppen azért fejlődtek ki, hogy megpróbálják orvosolni a képviseleti demokrácia modelljében fellelhető tökéletlenségeket. A népszavazástól meg kell különböztetni a közvetlen demokrácia másik két eszközét: a népi vétót és az állampolgári kezdeményezést. A népi vétó (amit „petíciós referendumnak" is neveznek) lehetővé teszi, hogy választók egy csoportja, amennyiben számuk egy meghatározott értéket elér, népszavazást követeljen egy törvénnyel kapcsolatban. Svájcban és Olaszországban előszeretettel élnek ezzel a lehetőséggel az állampolgárok. A népi kezdeményezés során bizonyos számú támogató követelésére, egy általuk javasolt kérdésben érhetik el népszavazás kiírását. Mindkét esetben teljesülnie kell az alkotmányban lefektetett szabályoknak ahhoz, hogy a népszavazást megtarthassák (például meghatározott számú regisztrált választó adja nevét a javaslathoz).3 A népszavazás során „a választók állást foglalhatnak valamely nyilvános intézkedésről, amellyel őket a kormány vagy a szuverenitás átruházása esetén egy nemzetközi szervezet szembesítette"4. A választók egy vagy több kérdésről határoznak, az esetek túlnyomó részében a feltüntetett javaslatok támogatása vagy elutasítása között választhatnak, tehát két lehetőség közül dönthetnek. Nagyon ritka, amikor három vagy több opció közül kell választaniuk: a népszavazások az „Igen-Nem" típusú döntések elé állítják az urnákhoz járulókat. A legtöbb ország már legalább egyszer folyamodott a népszavazás intézményéhez - a nagyobb demokráciák közül kivételt képez az Amerikai Egyesült Államok, 104 Külügyi Szemle
