Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Somai Miklós: A britek és az EU közös költségvetése - különös tekintettel a rebate-re
Somai Miklós mérője a hivatalos árfolyamon közös nevezőre (pl. €) hozott nominális GNP. „Budget Contributions, EU Expenditure, Budgetary Balances and Relative Prosperity of the Member States". University of Pittsburgh, Archive of the European Integration, http://aei.pitt.edU/40266/l/A4661.pdf . Letöltés ideje: 2014. június 5.10. o. 39 A költségvetési pozíció tekintetében az ún. operatív egyenleget - vagyis az igazgatási költségek nélkül számolt operatív kiadások és a TOR nélkül vett tagállami hozzájárulás különbségét - veszik alapul. Az Európai Bizottság a mutatóval kapcsolatban - bár hosszú évek óta szerepel a kiadványaiban - nem győzi hangsúlyozni, hogy az csupán az EU-tagságból származó bizonyos pénzügyi előnyök és hátrányok egyfajta (és még csak nem is teljes körű) könyvelői szemléletű számbavétele, és semmiféle fogódzót nem ad a különböző egyéb, például az egységes piachoz és a gazdasági integrációhoz kapcsolódó közös politikákból, valamint a politikai stabilitásból és a biztonságból származó előnyöket illetően. Lásd: EU pénzügyi jelentései, pl.: „EU Budget 2012. Financial Report". European Commission, http://ec.europa.eu/budget/financialreport/pdf/ financialreport-2012_en.pdf. Letöltés ideje: 2014. június 5.109. o. 40 A belgáknak mindazonáltal nincs okuk panaszra, hiszen az uniós intézményeknek hála, Brüsszel egyike a világ legversenyképesebb régióinak. A legfrissebb, 2014 júniusában megjelent (ún. WCIR-index szerinti) rangsorban csak a kaliforniai San Jose-Santa Clara előzi meg. Index Vakbarát Hírportál Online, http://vakbarat.index.hu/gazdasag/2014/06/06/regios_versenykepesseg/ . Letöltés ideje: 2014. június 6. Egy korábbi, az interneten már elérhető kiadvány szerint a kreativitás (k+f), gazdasági teljesítmény és infrastruktúra (elérhetőség) tekintetében Brüsszel az EU legversenyképesebb régiója volt 2006/2007-ben. Robert Huggins - Will Davies: „European Competitiveness Index 2006-07". Center for International Compatitiveness, http://www.cforic.org/ downloads.php. Letöltés ideje: 2014. június 6. 5. o. 41 „Financing the European Union - Commission Report on the Operation of the Own Resources System". University of Pittsburgh, Archive of the European Integration, http://aei.pitt.edu/6996/1/6996 . pdf. Letöltés ideje: 2014. május 27.20-21. o. 42 Jellemző az Agenda 2000 nyomán a rebate finanszírozásában kialakult arányokra - tudniillik, az első két évben (2002-2003) a rebate terhének több mint 70 százalékát három tagország viselte: Franciaország (30-32%), Olaszország (25-26%) és Spanyolország (14-15%) -, hogy egy, a francia kormányfő számára készült jelentésben szó szerint leírták: „Az érvelés, miszerint Franciaország a közös agrárpolitika kegyeltje, mosolyogni való. Tekintettel a CAP és a brit korrekció jövőbeni várható alakulására, [2009-től kezdődően-a szerző] Franciaország kevesebb nettó haszonra számíthat a CAP-ból, mint amennyi pénzt a brit költségvetésbe tartozik majd befizetni." Marc Laffineur - Serge Vinson: „Rapport au premier ministre sur »Les perspectives financiéres européennes 2007-2013« Février 2004". La documentation Frangaise, http://www.ladocumentationfrancaise.fr/ var/storage/rapports-publics/044000098/0000.pdf. Letöltés ideje: 2014. június 6.144-145. o. Az említett több mint 70 százalékos arány 2004 után, a keleti bővülés folytán, kissé lejjebb ment: 60-65 százalék közé. „Budget de l'UE 2007. Rapport financier". Commission Européenne, http://ec.europa . eu/budget/library/biblio/publications/2007/fin_report/fin_report_07_fr.pdf. Letöltés ideje: 2014. június 6. 78-80. o. 43 A számítások alapja az 1983-1986, illetve a 2003-2006 közötti időszak. Uo. 71-72. és 78-80. o. 44 Az 1983-1986, illetve a 2003-2006 közötti időszak átlagait összehasonlítva és az brit gazdálkodóknak kifizetett CAP garanciális támogatásokat 1-nek véve, a megfelelő olasz adat 1,72-ről 1,28-ra, a német pedig 1,86-ról 1,50-re csökkent. A nagyobb tagországok közül egyedül a franciák tudták még a briteknél is jobban kihasználni a reformokat (az ő adatuk 2,21-ről 2,41-re nőtt), ami nem véletlen, hiszen a reformok egyik célja éppen a francia mezőgazdaság (főként a takarmánygabona) európai szerepének helyreállítása volt. Somai Miklós: „Az EU közös agrárpolitikája a kezdetektől napjainkig". In: A magyar mezőgazdaság esélyei az EU-csatlakozási tárgyalások tükrében. Doktori (PhD) 100 Külügyi Szemle
