Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Somai Miklós: A britek és az EU közös költségvetése - különös tekintettel a rebate-re
A britek és az EU közös költségvetése 28 Ilyenkor lépett működésbe az ún. „egytizenkettedes szabály" amelynek értelmében az adott év minden megkezdett hónapjában az előző évi költségvetés egy hónapra eső részével gazdálkodhattak. Baché-Jouret i. m. 29 „The European Council Brussels, 19-20 March 1984". University of Pittsburgh, Archive of the European Integration, http://aei.pitt.edU/1433/l/Brussels_March_1984.pdf . Letöltés ideje: 2014. június 2. 13. o. 30 „1984: EEC Summit Collapses over Rebate Row". BBC on this Day 1950-2005 Online, http://news . bbc.co.uk/onthisday/hi/dates/stories/march/21/newsid_2546000/2546127.stm, 1984. március 21. 31 Az első ajánlatban a britek 5 éven keresztül egymilliárd ECU-t kaptak volna, s utána életbe lépett volna a részleteiben már kitárgyalt korrekciós mechanizmus. A következő változatban, további engedményként, a németek fölajánlották, hogy megemelik a rebate-hez való hozzájárulásukat - a rájuk eső rész 50 százalékáról 66 százalékra. Végül az ötéves átmeneti időszakot előbb 3, majd 2 évre csökkentették volna. „The European Council Brussels, 19-20 March 1984". 32 „Without that threat to withhold our contributions, to the extent of having the law officers produce a bill, we would not have got it." Lásd: „Lord Lawson of Blaby, Select Committee on EU, Minutes of Evidence, Examination of Witnesses 14/09/2004". Parliament.uk, http://www.publications . parliament.uk/pa/ld200405/ldselect/ldeucom/62/4091403.htm. Letöltés ideje: 2014. június 2. 33 A módszer a következő: veszik a britek által beszedett TOR 20 százalékát - ami a többlet TOR (15%) és a briteknél maradó rész (75%) aránya, s megszorozzák a briteknek az európai TOR-ban és a teljes (eredeti, nem maximált) áfaalapban való részesedésének a különbségével. Az eredménnyel azután csökkentik a magkorrekciót. European Union Public Finance... 237-238. o. 34 Semlegesítése úgy történt, hogy az eredeti összeg számításánál az új tagországokhoz rendelt előcsatlakozási összeget levonták a tagországokra felosztható kiadásokból. Uo. 238. o. 35 Arne Nis Jensen: „The UK Rebate - or Rethinking the EU Budget?" Aarhus Universitet, http://pure . au.dk/portal/files/36186903/UK_rebate_or_rethinking_the_EU_budget.pdf. Letöltés ideje: 2014. május 16.16. o. 36 A közös költségvetésnek a Delors-I. és Delors-II. csomag által fémjelzett reformjai - az európai szolidaritás jegyében - reálértékben előbb (1988-1992 között) megduplázták, majd (1993-1999 között) további 75 százalékkal növelték a strukturális alapok (plusz az 1993-tól beindult kohéziós alap) forrásait. European Union Public Finance... 35-60. o. A támogatás zömét az új déli tagállamok kapták, de jutott belőle Német- és Olaszország elmaradottabb keleti, illetve déli tartományainak is. „Structural Funds and Cohesion Fund 1994-99 Regulations & Commentary January 1996". University of Pittsburgh, Archive of the European Integration, http://aei.pitt.edU/1744/l/structure_ funds_96_commentary.pdf. Letöltés ideje: 2014. június 5. 22. o. 37 A reform során a földhasználatban kitüntetett szerepet játszó nagykultúrák (gabona, fehérjetakarmány, olajos magvak, valamint a legeltetéses állattartás) esetében az addigi (túltermelésre ösztönző, a termékek végtelen mennyiségére szóló) árgaranciát fokozatosan a termelőknek (múltbéli teljesítmények, illetve állatlétszám alapján) fizetett közvetlen támogatásokkal váltották fel. Bár az új rendszer nem ösztönzött túltermelésre, jóval drágább volt, mint az addigi: míg az árgarancia csak alacsony árak esetén került pénzbe (piaci intervenció csak ekkor történt), a közvetlen támogatás minden évben, „ha esett, ha fújt", a piaci áralakulástól függetlenül járt (illetve jár mind a mai napig) a termelőknek. A változás legnagyobb nyertese Franciaország volt. 38 A relatív prosperitás azt mutatja, hogy egy adott tagországban milyen a polgárok helyzete a többi tagállamhoz képest, s ezt - feltételezve, hogy a jövedelmet az emberek a hazájukban költik el - a vásárlóerő-paritáson közös nevezőre (pl. €) hozott egy főre eső reáljövedelemmel mérik. A koncepciónak akkor jut szerep, ha azt kell megállapítani, hogy mely régiók milyen arányban részesüljenek a strukturális alapok támogatásaiból, valamint akkor, amikor felmerül, hogy egy ország közös költségvetési helyzete „fontainebleau-i értelemben" (azaz relatív prosperitásához képest) túlzott hiányt mutat. Nem keverendő össze a hozzájárulási képességgel, mely azt mutatja, hogy egy tagállam milyen mértékben képes hozzájárulni a közös költségvetés finanszírozásához. Ennek legjobb 2014. nyár 99
