Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Mit várhatunk az új német kormánytól jelentőségre, ugyanakkor - erősen ellenérdekelt konkurens megléte esetén - annak kockázataira is. Az Ukrajna kapcsán folyó „EU versus Oroszország" geopolitikai játszmában Németország különleges szerepet tölt be. Az ukrán vezetés valódi reformhajlandóságának hiánya mellett a kemény német álláspont volt az EU-val kötendő társulási megállapodás aláírásának folyamatos halasztásához vezető egyik fő ok. A társulási folyamat leállítását követő, majd egészen a Viktor Janukovics elnök hatalomvesztéséig tartó tüntetéssorozat kapcsán Berlin folyamatosan a békés állampolgárok szabadságjogainak tiszteletben tartására szólította fel az ukrán vezetést, valamint az EU kapujának Ukrajna előtti nyitva tartását hangsúlyozta. A német diplomácia szoros kapcsolatot ápolt, illetve ápol a sokáig Németországban élt profi ökölvívó Vitalij Klicskóval, ugyanakkor ők is aggódva figyelik Klicskónak az utóbbi hónapokban végbement, fokozatos radikalizálódását. Kedvezőtlennek ítélték, hogy a Majdan téren kitartóan demonstráló ellenzék kontrollja kicsúszott a kezei közül, de továbbra is őt tekintették a favoritjuknak; később belátták, hogy a Julija Timosenko - Arszenyij Jacenyuk páros mellett Klicskó - legalábbis egyelőre - nem válhat az ország elsőszámú vezetőjévé. Steinmeier külügyminiszter weimari háromszögbeli kollégáival aktívnak bizonyult: Moszkva után Kijevbe is ellátogattak. (A német külpolitikában továbbra is a „Russia first" policy érvényesül.) Steinmeier intenzív szerepvállalásának és gyakori médiaszerepléseinek az lett a belpolitikai hoza- déka, hogy mostanra - külügyminiszterként - megelőzte a kancellárt a népszerűségi listán. Az orosz fegyveres erők krími tevékenységét a nemzetközi joggal ellenesnek látják Berlinben is. A német fővárosban nem jellemző a helyzet túldramatizálása (bár egyszer Steinmeier a hidegháborúval vont párhuzamot), minél több vitás kérdésnek a tárgyalóasztal melletti eldöntésére törekednek. Az EBESZ-nek az Ukrajnába (eredetileg a Krímbe, de ezt az orosz ellenállás meghiúsította) tervezett megfigyelő missziójának indításáról Merkel telefonon tudott megegyezni Putyinnal. Világpolitika, avagy a „tartózkodás kultúrája" versus a nagyobb szerepvállalás szándéka A koalíciós szerződés kül- és biztonságpolitikai részében a pártok kiemelik, hogy Németország a jövőben is eleget kíván tenni a nemzetközi felelősségéből adódó feladatainak, a globális világrend alakításában aktívan részt kíván venni. Ebből még merőben újat nem tudunk kiolvasni: az elmúlt bő 15 évben sem mondtak egyebet. Az Európa- és a világpolitikában is aktívabb szerepvállalásra alkalmas, megnövekedett, felismert német potenciál - a mérleg másik serpenyőjében szereplő, csalódást keltő német lépésekkel (lásd: a 2011. márciusi ENSZ BT-beli szavazás Líbiáról, német tartózkodással) együtt is - elvárásokat támasztott a szövetségesekben, partnerekben (lásd: Sikorski lengyel 2014. tavasz 29
