Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Bóta Zsolt A koalíciós megállapodásban lefektetett fenti közös nevezők ellenére az Oroszor- szág-politikában már a nagykoalíciós kormányzás első hónapjában megmutatkozott a nézeteltérés, méghozzá a kiszámítható frontvonalak mentén: míg Merkel - a német konzervatív hagyományoknak megfelelően - inkább a Vlagyimir Putyintól való távolságtartásra, addig Steinmeier a közeledésre rendezkedett be és adta ennek első jeleit. Merkel visszatérően felhánytorgatja az oroszországi emberi jogi aktivistákkal szembeni bánásmódot. A kancellár nem vett részt a „Pétervári Párbeszéd" tavaly decemberi kasseli ülésén (Steinmeier viszont ott volt, és találkozott Putyinnal). Merkel januártól márciusig több telefonbeszélgetést is folytatott Putyinnal Ukrajna ügyében. Berlin igyekezett, amennyire csak lehetett, „megmenteni" Moszkvát a durvább szankciók (pl. gázembargó) kirovásától, bár magát a szankcionálást valamilyen mértékben elkerülhetetlennek ítélte. A külügyminiszter azt az álláspontot képviseli, hogy Németország (és Európa) - a saját biztonsága érdekében is - rá van utalva az Oroszországgal való együttműködésre, az oroszok nélkül és ellenében nem haladnak előre a dolgok. Az Oroszország-politikában az álláspontokat még inkább tarkítja, hogy Joachim Gauck szövetségi elnök (valójában különösebb indoklás nélkül, ugyanakkor így is a közvélemény kétharmadának egyetértését bírva) távol maradt a szocsi téli olimpiai játékok megnyitó ünnepségétől, amiért mind Merkeltől, mind Steinmeiertől bírálatban részesült. A szövetségi kormány végül képviseltette magát Szocsiban: Thomas de Maiziére belügyminiszter szurkolt ott a német olimpikonoknak. A németországi elemzések és publicisztikák a Szocsi körüli fejlemények és a koalíciós partnerek közötti differenciák miatt is világos Oroszország-koncepciót követelnek Berlintől - ahogyan ezt Putyin elnök is igényli. Abban az országban, amelyet Washingtonban is az EU Orosz- ország-politikája kulcsának tekintenek, bizony szükség is van ilyenre. Kérdés ugyanakkor, hogy az ukrajnai, Krím félszigeti fejlemények mennyiben segítik elő a német Oroszország-koncepció tisztulását. A kijevi/krími helyzet és a németek korábbi „ütőképes" ukrán favorit ja A Keleti Partnerség országaival kapcsolatban továbbra is a stabilitás-, demokratizmus- és jogállamiság-export eszköze marad a társulási megállapodás, a szabadkereskedelmi egyezmény, valamint a vízumliberalizáció témájában kötött szerződések előbbre vitele. A litván EU-elnökség november végi, az ukrán fejlemények miatt kudarccal végződött keleti partnerségi csúcstalálkozója, majd az azóta is tartó, a jelen állás szerint az EU- pártiak felülkerekedését eredményező ukrajnai orientációs kötélhúzás rávilágított az Unión kívüli térséggel való kapcsolattartás, az uniós struktúrákhoz való közelítés 28 Külügyi Szemle
