Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Mit várhatunk az új német kormánytól elsősorban a török bevándorlók Németországban született leszármazottait érinti kedvezően, akiknek immár nem kell 23 éves korukig vagy-vagy-alapon dönteniük a német vagy a török útlevél mellett. (A Németországban élő törököknek kb. fele rendelkezik német állampolgársággal. A mintegy 3 milliós népcsoportnak mintegy 83 százaléka a török állampolgárságát is feltétlenül meg kívánja tartani.)12 Más kérdés persze, hogy a németországi török közösség bírálja mindezt, mert abba a CDU/CSU már a szocdemek szándéka ellenére sem ment bele, hogy a német állampolgárságot automatikusan megkaphassák a Németországon kívül született, de oda bevándorló és tartósan letelepedő külföldiek is. A koalíciós tárgyalásokon a kettős állampolgárság ügye a szocdemek számára - kissé meglepő módon - olyan kardinális kérdés volt, hogy azt a minimálbér bevezetésének jóval érthetőbb igénylésével együtt a kormányra lépés „sine c\ua non"- feltételévé tették Sigmar Gabrielék - legalábbis a nyilvánosság felé való kommunikációjukban. A hangütés a német-török relációban egyébként mostanában nem túl barátságos: a kereszténydemokraták frakcióvezetője már tavaly nyáron ahhoz kötötte az EU-csatla- kozási tárgyalások továbbvitelébe történő német beleegyezést, miképpen bánik Ankara az ottani keresztények jogaival, és tartózkodnak-e a biztonsági erők a demonstrálókkal szembeni erőszakos fellépéstől, ahogyan azt ugyancsak tavaly nyáron Isztambulban tették. Volker Kauder már előre kritizálta a választás előtt álló Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök február 4-i berlini „kampányfellépését" is, emlékeztetve annak 2008-as előzményére, amikor Erdogan az asszimilációtól óvta a németországi törököket, „emberiségellenes bűnnek" nevezve azt. A megosztó Oroszország-politika A külpolitikai partnerek sorában az Oroszországi Föderáció fontos szerepet tölt be, és a németek úgy vélekednek, hogy egy modern, gazdaságilag is erős, demokratikus Oroszország egyaránt érdeke az európai uniós közösségnek és az oroszoknak. Berlin a kormányprogramban is hangsúlyosan támogatja a „Pétervári Párbeszéd" folytatását, amely már eddig is az orosz és német civiltársadalom kommunikációjának intézményesített fóruma volt. A német kormány a vállalkozásokra, a tudományos kutatókra, a civil szereplőkre és a diákokra vonatkozóan a vízumszabályozással kapcsolatos további liberalizáció mellett áll ki. (Megjegyzés: az EU-nak a márciusi krími válság miatt Oroszországra rótt szankciói közt épp a vízumkönnyítés folyamatának a felfüggesztése szerepel az élen. Berlinben sajnálják, hogy Moszkvában nagyobb a helyi értéke a geopolitikai szempontoknak, a birodalmi álmok kergetésének, mintsem a saját állampolgárok európaiságérzete növelésének.) 2014. tavasz 27
