Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Gálik Zoltán Mivel a Gazdasági és Monetáris Unióban az Egyesült Királyság nem vesz részt, ezért a stabilitási és növekedési paktum szabályainak felélesztésére szolgáló „hatos csomag" jogszabályi rendelkezései nem vonatkoznak rá. Az SNP rendszerét mintegy tíz évvel korábban az akkori pénzügyminiszter, Gordon Brown már keményen kritizálta, azzal érvelve, hogy a szabályok túlzottan merevek, nagyobb recesszió idején a költségvetési deficit magasabb szintje gazdaságpolitikailag indokolt lehet. A brit kormány a szuverenitás korlátozásaként értelmezte foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika területére kiterjedő, a versenyképesség növelésére, a felelős állami költségvetés és a pénzügyi stabilitás fenntartására irányuló, 2011 márciusában elfogadott „euró plusz" kezdeményezést, és nem csatlakozott hozzá. A kivételeken keresztül megvalósított nemzeti érdekérvényesítés brit gyakorlatának végét jelentette a „fiskális paktum" létrehozásának folyamata. A „Gazdasági és Monetáris Unió stabilitási, koordinációs és kormányzati szerződése" elnevezésű megállapodás elfogadását az Európai Tanács (EiT) 2012. január 30-i ülésén - az Egyesült Királyság és Csehország kivételével - huszonöt tagállam támogatta, majd március 2-án alá is írta az egyezményt, amely 2013. január 1-jén lépett hatályba. David Cameron a szerződés létrehozása ellen foglalt állást, azonban Németország kezdeményezésére az együttműködésben részt venni szándékozó államok az uniós szerződésen kívül, kormányközi megállapodásként írták alá azt. Az ellenzéki kritika a kormányfő tárgyalási technikájának szólt, amely nemhogy nem tudta megakadályozni a szerződés létrehozását, de azt érte el, hogy a kerülőutas megvalósítás precedensként is szolgálhat a fiskális unió elkövetkező lépései során. Az európai szemeszter a fiskális harmonizáció újabb lépését jelentette. Az Egyesült Királyságnak sikerült különmegállapodásra jutnia a tagállamokkal, és - a többiektől eltérően - a költségvetési tervezés első fázisában az állami büdzsét a Westminster tárgyalja, és csak ezután kerül Brüsszelbe, első áttekintésre. George Osborn pénzügyminiszter a folyamatot a közös piac szempontjából „egészségesnek" minősítette.11 Az európai felügyeleti hatóságok három szerve közül az Európai Bankhatóság 2011. január 1-jén, londoni székhellyel kezdte meg működését. A székhelyválasztás a brit pénzügyi szektor kiterjedt globális és európai jelenléte miatt szimbolikus jelentőségű is. A bankhatóság a görög adósságválság legnehezebb időszakában kezdte meg tevékenységét, és 2011 nyarán végezte el az európai bankrendszer tűrésképességének felmérését célzó első vizsgálatokat. Az Egyesült Királyság visszafogottan, de céltudatosan vett részt a szuverén adósságválság sújtotta országok megsegítésére irányuló pénzügyi csomagok összeállításában. Az európai szinten létrehozott mechanizmusokban (EFSF, EFSM) ugyan nem vett részt, az Írországnak nyújtott, összesen 4,8 milliárd euró értékű bilaterális kölcsönből viszont 3,8 milliárd eurót vállalt magára.12 A közvetlen segítségnyújtás hátterében elsősorban az ír és a brit bankrendszer szoros összefonódása és az intenzív kereskedelmi 58 Külügyi Szemle
