Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Bóta Zsolt alapvető kifogásai. Ugyancsak megjegyzésre kívánkozik, hogy bár saját pártjai miatt nem kell aggódnia, Németországot is befolyásolja a májusi EP-választások miatti félelem, az euroszkeptikusok előretörésének perspektívája. Ez érezteti a hatását Berlinnek a kétoldalú kapcsolatépítésében is: igyekszik gesztusokat tenni vagy legalábbis békés hangot megütni a hatalmon lévő kormányok irányába (lásd Franciaország, Görögország, de említhető Magyarország is). A kancellár az utóbbi időben meglehetősen határozottan kiállt az Unió működését szabályozó szerződés módosításának szükségessége mellett, mondván, hogy aki több Európát akar, annak hajlandónak kell lennie a kompetenciák újraszabályozására. Kormányának álláspontja ebben közelebb áll a szerződésmódosítást hangosan követelő britekéhez, mint az azt elutasító franciákéhoz. Mindenesetre Berlinben a 2014. októberi EU-csúcsig nem számolnak szerződésmódosítással. Viszonyulás az EU-bővítéshez, avagy kettős állampolgárság német-török módra Az Európai Unió legmeghatározóbb véleményformáló tagállamában az EU-bővítéshez való hozzáállás már önmagában is érdekes. Egyrészt a Horvátország 28. tagállamként történt csatlakozását követő időszakra egy hosszabb „emésztési szünetet" képzel el (igényel) az Unió számára. Másrészt viszont a német kormány a koalíciós szerződés szerint szövetségeseivel és partnereivel együtt arra törekszik, hogy a Nyugat-Balkán EU-csatlakozását, valamint NATO-tagságának elérését aktívan segítse elő. Hogy ebből mekkora gyakorlati és eredményre vezető ügybuzgalom fakad majd, az a jövő (a már zajló kormányzati ciklus) zenéje. Biztató a - német egyetértés mellett - Szerbiával elindult csatlakozási tárgyalási folyamat, de elbátortalanítóak a jelenleg zajló bosz- nia-hercegovinai zavargások. Érdekes ugyanakkor, hogy mit ígér a nagykoalíció annak a Törökországnak, amelynek integrációja kapcsán a két nagypárt álláspontja között meglehetősen nagy eltérés mutatkozott eddig. Úgy látszik, hogy legalábbis a szövegezésben a keresztény uniópártok kerekedtek felül: a török csatlakozási tárgyalások kimenetele nyitott, a folyamat megkezdése nem garantálja automatikusan az ország EU-tagságát. Jelenleg - mondják Berlinben - Törökországban is vitáznak az uniós tagságról, ezért a továbbiakban a privilegizált, szoros kapcsolat fejlesztése az elsődleges cél a német kormány számára. Ez a hozzáállás lényegében a CDU/CSU nem világosan definiált, már korábban is hallott „privilegizált partnerség"-koncepciójának szintjén marad meg. Ez akár az egyezkedésbeli ellenszolgáltatás is lehetett annak fejében, hogy a konzervatívok elfogadták a szociáldemokratáknak a „kettős állampolgárság" bevezetésére vonatkozó követelését. Ez 26 Külügyi Szemle
