Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA, BRIT IDENTITÁS - Magyarics Tamás: Brit kül- és biztonságpolitikai dilemmák a 21. század elején
Brit kül- és biztonságpolitikai dilemmák is használja a szakirodalom erre a jelenségre) melegágyai lettek olyan, a nemzetközi biztonságot veszélyeztető mozgalmaknak és csoportoknak, mint például a nemzetközi terrorizmus. A fennálló nemzetközi intézmények egyre nehezebben tudnak megbirkózni ezzel a helyzettel, ami táptalajul szolgál a legkülönbözőbb véleményeknek, a nemzetközi jog egyoldalú értelmezéseitől kezdve a „humanitárius beavatkozáson át" a „felelősségteljes beavatkozás a védelemért" („responsibility to protect", R2P) elvig. Részben a fentiekből következően a konfliktusok egy része is új jelleget öltött, többek közt a gyengén, rosszul teljesítő kormányokkal szemben fellépő belső ellenzéki mozgalmak formájában. Az Egyesült Királyság helyzete a világban Az Egyesült Királyság túlságosan kicsi és gyenge ország ahhoz, hogy stratégiai célját, a globális érdekérvényesítést egymaga megvalósíthassa; valójában egyetlen hatalom sem tudja kizárólag egyedül az érdekeit érvényesíteni. Nagy-Britannia nemzetközi összehasonlításban a hetedik legnagyobb gazdasággal rendelkezik (2,378 milliárd USD), míg Európában a harmadikkal (Németország és Franciaország mögött). GDP-növekedése 2013-ban világviszonylatban a 16. legmagasabb volt (1,4 százalék), az egy főre eső GDP-t tekintve pedig a 34. helyen állt. Katonai kiadásai a GDP 2,49 százalékát tették ki, ami a 28. helyet biztosította számára a világ rangsorában; ám ez az adat rendkívül csalóka, mivel London abszolút értékben mért adatok alapján sokkal előrébb van a rangsorban, és a világ negyedik-ötödik legerősebb haderejével rendelkezik. A külső adósság mértékét tekintve is az élbolyban található: a harmadik helyet foglalja el (9,457 milliárd USD-vel), ami viszont az ország gazdasági sérülékenységét és a külföldi befektetőktől való jelentős függését jelzi.5 Az Egyesült Királyság komparatív előnyei között lehet megemlíteni, hogy a közvetlen külföldi befektetések {foreign direct investment, FDI) terén a világon a negyedik számú kedvezményezett, miközben ő maga a második a külföldre irányuló FDI terén. Továbbá a világ egyik legfejlettebb technológiával rendelkező iparával rendelkezik, és a szolgáltatások exportja terén mindössze az Egyesült Államok előzte meg 2010-ben. Az ország tudományos-technológiai hátterét a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő oktatási intézményei biztosítják: 2009-es adatok szerint négy felsőoktatási intézménye is bekerült a világ tíz legrangosabbnak tartott egyeteme közé.6 A fenti adatok is alátámasztják, hogy a stratégiai cél eléréséhez egyrészt olyan erőfeszítéseket kell tennie Londonnak, amelyek alkalmanként már egyes belpolitikai területektől vesznek el forrásokat (így az egészségügytől, az infrastrukturális beruházásoktól stb.), másrészt alapvető követelménnyé teszik a tartós vagy ad hoc szövetségek kötését, a közös célok, a közös álláspontok és közös működési rendszerek alapján. London az adottságaihoz képest nagyobb befolyást tud szerezni több területen is, azaz az országok között magasabb „súlycsoportban" tud fellépni. Elsősorban a 2014. nyár 17
