Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS SVÁJC KONFLIKTUSA - Kiss J. László: Népszavazás után, népszavazás előtt - Svájc és az EU konfliktusa
Népszavazás után, népszavazás előtt a Hollandiában, az Északi-tengernél kezdődő, a Gotthárd-alagúton át vezető és Olaszországban, a Földközi-tengernél végződő összeköttetésétől, továbbá attól a két vasútvonaltól fosztaná meg magát, amelyet Svájc az Unió számára épít és finanszíroz.22 Svájcban 1,2 millió olyan polgár él, akik főként az EU és EFTA államaiból érkeztek, s naponta kétszázharmincezerre tehető az ingázók száma - ám ezzel egyidejűleg négy- százharmincezer svájci él az uniós tagállamokban. Basel, Zürich és Jura kanton, azaz a gyógyszer-, vegyipar és az óraipar háromszöge sok tízezer uniós polgárnak nyújt munkalehetőséget.23 Svájc ezzel éppen annak a példája, hogy egy ország gazdasági sikere milyen nagy mértékben függ a kvalifikált munkaerő bevándorlásától. Végül egy példa Svájc és az egyik legdinamikusabban fejlődő német tartomány, Baden-Württemberg viszonyára vonatkozik. Kettejük kereskedelme meghaladja az Egyesült Államoknak a svájci kereskedelemben elfoglalt részarányát. A baden-württember- gi politikusok gyakran panaszkodnak a Svájcba elvándorló német orvosok miatt, ám a svájciak joggal állíthatják ezzel szembe, hogy a német diákok ezrei ingyenesen vehetik igénybe a svájci egyetemeket, ahol az oktatók 50 százaléka, egyesek szerint kétharmada, ugyancsak külföldi. Az Európai Unió és Svájc közötti konfliktus természete A Svájc és az Európai Unió közötti konfliktus gyökerei számos okra, mindenekelőtt a helvét konföderáció és az uniós tagállamok egymástól eltérő politikai gyakorlatára és demokráciafelfogására vezethető vissza. Az EU tagállamaiban a választásoknak nagy jelentőségük van, mivel azok a kormány és az ellenzék változó viszonyának lehetőségét jelzik. Ezzel szemben Svájcban az érdekek és a szereplők mind szélesebb körének bevonásán és összeegyeztetésén alapuló, ún. konkordanciademokrácia a jellemző, amelyre a hagyományos kormány-ellenzék viszony helyett inkább a közvetlen demokrácia népszavazásokban kifejeződő, folyamatos kezdeményezései nyújtanak lehetőséget. A közvetlen demokrácia és a parlament szimbiózisán alapuló svájci politikát az EU-ban gyakran a populizmussal és az ä la carte magatartás jellemzőivel azonosítják. A svájciak az uniós politikát ugyanakkor olyan elitprojektnek tekintik, amely a demokrácia hiányában szenved, míg egyedül a svájci nép rendelkezik azokkal a demokratikus eszközökkel, amelyek alkalmasak az európaizálódási folyamatokkal szembeni védelemre - ahogy ezt a 2014. február 9-i népszavazás is jelezte.24 Svájci felfogásban a nép jogai az ellenzék jogai, mindenekelőtt a kormány ellen és elsősorban a belpolitika kérdéseiben. Ám a belpolitika nemzetköziesedésével a kül- és belpolitika ma már élesen nem választható el. Ezért svájci értelmezésben a szavazók 2014. február 9-én a közvetlen demokrácia új típusát gyakorolták, mivel a nép egy olyan ellenzék szerepét töltötte be, amely az európaizálódás és a globalizálódás negatív hatásaival szemben lépett fel. 2014. tavasz 187
