Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS SVÁJC KONFLIKTUSA - Kiss J. László: Népszavazás után, népszavazás előtt - Svájc és az EU konfliktusa
Kiss ]. László beruházások területén is Svájc követte az első helyen álló Egyesült Államokat. Svájc azon országokhoz tartozik, amelyeknek bruttó nemzeti termékében a külkereskedelem aránya a legmagasabb. 2012-ben a legfontosabb kereskedelmi partnerei a fejlett ipari országok voltak, amelyekkel árukivitelének 67, behozatalának 77 százalékát bonyolította le.12 Az érvek ellenére Svájc az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások felvételétől mindeddig távol tartotta magát, és a tagsággal szemben inkább a bilaterális szerződéseknek adott elsőbbséget. Ezt a magatartást az „Igen Európára" néven ismertté vált népi kezdeményezés 2001. március 4-i kudarca különösen jól dokumentálta: az 55,8 százalékos részvétellel lezajlott népszavazáson az Unióval való tárgyalások azonnali felvételét követelők száma a szavazóknak csupán 23,2, míg az azt elutasítóké 76,6 százalékát érte el. A tagságot elutasítók érvei meglehetősen széles körűek. Visszatérő toposz az érvelésben a - svájci közvetlen demokrácia gyakorlatától merőben eltérő - brüsszeli centralizmussal és bürokráciával szembeni kritika, továbbá hangsúlyozottan szerepel az EU-nak a demokrácia és a szubszidiaritás területein meglévő hiányosságaira történő utalás. Nem hiányzik a semleges Svájc jószolgálati tevékenységéből eredő (kül)politikai súlyának csökkenése miatti aggodalom sem.13 A lisszaboni szerződés értelmében az ország lakosságarányos képviseleti súlya meglehetősen kicsiny lenne az Unió testületéiben. Az Európai Unió Tanácsában (Minisztertanács), ahol a tagállamok kormányai képviseltetik magukat, 2,9, míg az Európai Parlamentben 1,2 százalék lenne. Következésképp, a svájci érvelés szerint, Bern magas költségen csupán kevés beleszólási lehetőséghez jutna, és lakosságarányosan a legnagyobb nettófizetőként az „EU fejőstehenévé" válhatna.14 Az ellenérvek között a gazdasági és pénzügyi szempontok is előkelő helyet foglalnak el. Az alacsony árszintet és a vállalatok számára kedvező feltételeket biztosító, mintegy 6 százalékos svájci áfa az Európai Unióban több mint kétszeresére, minimálisan 15 százalékra emelkedne. Az okok között az Unióénál magasabb növekedési rátára és versenyképességre való hivatkozás éppen úgy szerepet játszik, mint a várhatóan növekvő átmenő közlekedésből származó környezeti terhelés miatti aggodalom. Ha veszített is korábbi jelentőségéből, a svájci bankoknak az információra vonatkozó titoktartási kötelezettségének megőrzése ma is szerepet játszik, éppen úgy, mint a nemzeti bankrendszernek az Európai Központi Banktól való függetlenségének a fenntartása - jóllehet a svájci vitában e problémák elkerülésére az eurózónán kívüli angol vagy svéd tagsághoz hasonló lehetőség is felmerült. Az adók és a banktitok kérdése nem csupán a belépési vitában téma, hanem - az EU követeléseit tekintve - a bilaterális viszonyban is heves szóváltásokra adott alkalmat. A svájci kormány, a politikusok és a média az EU követeléseit rendszerint a svájci szuverenitás ellen irányuló támadásként fogják fel, és ezért Bern szerint e kérdésnek nem szabadna a tárgyalások témájává válnia. 182 Külügyi Szemle
