Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS SVÁJC KONFLIKTUSA - Kiss J. László: Népszavazás után, népszavazás előtt - Svájc és az EU konfliktusa
Népszavazás után, népszavazás előtt kezdeményezése 2014 végén vagy legkésőbb 2015 elején ugyancsak népszavazás tárgya lehet. Tekintettel arra, hogy a svájci lakosság növekedése kizárólag a bevándorlásból származik, az ECOPOP képviselői hangsúlyozzák, hogy e népi kezdeményezés esetében az életminőség fenntartásáról van szó: annak elkerüléséről, hogy a svájci városok Hongkonggal és Szingapúrral összehasonlítható „szörnyekké" váljanak. A környezet- védő egyesület szerint a bevándorlás korlátozásából a gazdaság számára nem származna hátrány, mivel évente átlagban a lakosság 1,1 százaléka távozna Svájcból, de a 0,2 százalékos nettóbevándorlás esetén a lakosság így is 1,3 százalékkal gyarapodhatna, ami nagyobb arány, mint a legtöbb uniós tagállamban.8 Az ECOPOP egy másik érve szerint a svájci társadalom életminőségét nem szabad a korlátlan növekedésnek és a munkaerő - ezzel összefüggő - korlátlan bevándorlásának az oltárán feláldozni. Svájci vita az uniós tagságról: csatlakozás helyett bilaterális szerződések A svájci politikában az Európai Unióhoz történő csatlakozás és a kívül maradás hívei között évtizedek óta időről időre fellángol a vita. A tagsági opció támogatói azt hangsúlyozzák, hogy a csatlakozás éppen a svájci szuverenitás mind nagyobb részének a megőrzése érdekében lenne kívánatos, mivel a szuverenitás valójában az Unió keretein belül az együttdöntés, tehát a döntések befolyásolásának képessége. Németország után Svájc ülteti át, „autonóm módon", a legtöbb uniós jogot a nemzeti jogrendszerébe, azonban anélkül, hogy azok befolyásolására képes lenne. Ilyen módon a szuverenitáshoz való ragaszkodás - a csatlakozáspártiak szerint - valójában „pszeudoszuverenitás", míg a tagság útján szuverenitási többlet érhető el.9 A svájci „nacionalizmus" nagy ellentmondása, hogy Svájc a valóságban a világ egyik leginkább globalizálódott országa. A gazdasági elit jelentős része külföldi: jórészt magasan képzett szakemberek, akik a helvét földre nem csupán a szomszédos, hanem más, főleg az angolszász országokból is érkeztek. Emellett Svájcban van számos nemzetközi szervezet központja, mi több, kevés olyan ország van, ahol részarányosán és abszolút számokban is olyan mennyiségű nemzetközileg tevékenykedő kis- és közepes vállalat lenne, mint éppen az alpesi országban. Emellett mi sem bizonyítja jobban a Svájcot is magában foglaló, integrált gazdasági térségek kialakulásának jelentőségét, mint az a tény, hogy az ország az Unió harmadik-negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. Kereskedelmi forgalmának kétharmada az EU-ból, azon belül kétharmad Németországból, és annak is közel 70 százaléka Baden-Württembergből származik.10 2012-ben - az Amerikai Egyesült Államok második helyétől eltekintve - az uniós országok álltak a svájci export és import élén: Németország 19,8 és 29,7, Olaszország 7,2 és 10,2, Franciaország 7,1 és 8,4 százalékkal.11 2009-ben az uniós térségbeli közvetlen 2014. tavasz 181
