Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE - Pócza Kálmán: Politika és alkotmánybíróság: a Bundesverfassungsgericht létrejötte
Pócza Kálmán meghatározott további bíróságok gyakorolják.18 Hierarchikus rendet viszont nem teremtett az alkotmány e passzusa a bíróságok között, mint ahogy azt sem határozta meg, hogy az alkotmánybíróság felett is ugyanúgy gyakorolja-e felügyeleti jogát az igazságügyi minisztérium, ahogyan azt a többi bíróság felett teszi. Nem szabályozták a laikus és a hivatásos bírák arányának kérdését, és a laikus bírák szakmai kvalifikációjának kérdése sem került bele az alkotmányba. Szintén vitatott volt az alkotmánybírák megválasztási módjának a kérdése: mindössze annyiban tudtak megegyezni a Parlamenti Tanács tagjai, hogy a Bundestag és a Bundesrat fele-fele arányban választja a bírákat.19 Konszenzus vagy kompromisszum hiányában minden további eljárási kérdés szabályozását az alkotmánybírósági törvényre bízták.20 Érdekes módon, ez a „halogató" hozzáállás megfelelőnek bizonyult mindkét nagy párt számára, mivel abban bíztak, hogy az első szabad választásokat követően parlamenti többséget tudnak szerezni, így a kérdést, a Bundestag egyszerű többsége révén, majd egymaguk el tudják dönteni.21 Éz a stratégiai magatartás vezetett végül oda, hogy csakis azt írták bele az alaptörvénybe, amiben mindenki meg tudott egyezni. Az alkotmánybíróság szabályozása körül kialakult vita lanyhaságát pedig az is elősegítette, hogy az új nyugatnémet politikai rendszer más alkotmányos szerveit illető jogi szabályozást jóval fontosabbnak tekintették, mivel ezeknek a szerveknek a későbbi hatalmi harcokra nézve nagyobb jelentőséget tulajdonítottak.22 A konfliktus elnapolása: az alkotmánybírósági törvény Miután 1949. augusztus 14-én megtartották az első parlamenti választást, szeptember 15-én pedig a CDU/CSU, a Szabaddemokrata Párt (Freie Demokratische Partei, FDP) és a Német Párt (Deutsche Partei, DP) képviselői - egyetlen fős parlamenti többséget alkotva - Konrad Adenauert választották kancellárrá, az első Bundestag előtt kétségkívül hatalmas feladatok tornyosultak. Az alkotmánybírósági törvény elfogadása és az alkotmánybírák megválasztása csak egy (és sokak szerint nem is a legfontosabb) volt az égető és megoldandó problémák közül. Adenauer számára kezdetben nem is tűnt különösebben sürgősnek a kérdés megoldása. Csakhogy az SPD korán felismerte, hogy az elveszített választások után egy gyorsan felálló alkotmánybíróság megfelelő ellensúlyt képezhet Adenauerrel szemben, vagy legalábbis megteremti annak a lehetőségét, hogy a parlamenten kívül is esély nyíljon a kancellár politikájának megvétó- zására. Bár az igazságügyi minisztériumban is elkezdtek dolgozni egy tervezeten, az SPD „koronajogásza", Adolf Arndt már 1949 decemberében a Bundestag elé terjesztette a szociáldemokraták alkotmánybíróságról szóló javaslatát.23 Ezt látván az igazságügyi minisztérium is felgyorsította a törvény-előkészítés folyamatát, és 1950 februárjában a parlament elé terjesztette saját tervezetét.24 A két törvényjavaslat érdemi vitája március közepén kezdődött el, de csak 1951 januárjára sikerült egy olyan változatot elfogadni, amely a kormánykoalíció és az SPD számára is vállalható volt. 116 Külügyi Szemle
