Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Tóth Terézia Erika iraki válságban tanúsított német magatartás átmeneti konfliktust okozott az Egyesült Államok és Németország között, egyúttal felszínre került a német és az amerikai terrorizmusfelfogás közötti különbség is: a németek jobban hangsúlyozzák a terrorizmus gazdasági és politikai gyökereit, abból indulnak ki, hogy az ellene folyó harcban ügyelni kell a biztonság és a szabadságjogok megőrzése közötti egyensúlyra is. Az alapkérdés az, hogyan lehet a terrorista cselekményeket megtorolni és a továbbiakat megelőzni a jogállamiság és az emberi jogok nemzetközi védelme mellett, hogyan védekezhetnek a demokráciák a terrorizmussal szemben anélkül, hogy feladnák azokat az értékeket, amelyekért kiállnak. A kérdés politikai megközelítése: hogyan lehet egyensúlyt találni a szabadság és a biztonság között? A nemzetközi jogi hozzáállás szerint: az emberi jogoknak van-e egy olyan központi állománya, amelynek a lényegi tartalma nem támadható meg, mert az olyan abszolút jogokat jelent, amelyeket még rendkívüli állapot vagy háború esetén sem szabad megsérteni?59 A német kül- és belügyminiszter egyaránt bírálta a gauntánamói foglyok jogi státuszának rendezetlenségét.60 2004 márciusában pedig a Bundestag állást foglalt a velük kapcsolatos kérdésben, és jóváhagyta az SPD és a „Bündnis 90/Die Grünen" frakciójának indítványát. A meghozott határozat szerint az Egyesült Államoknak, a világ legnagyobb és legerősebb demokráciájának, még a legveszélyesebb terroristák alapvető jogait is tiszteletben kell tartania, ez annál is inkább érvényes, mivel az USA e jogok és elvek szigorú betartását más államoktól is megköveteli. A Bundestag azt ajánlotta a szövetségi kormánynak, hogy szólítsa fel az USA kormányát, hogy tegyen eleget a genfi konvenció előírásaiból származó kötelezettségeinek, illetve hasson oda, hogy a foglyok humanitárius helyzete javuljon, valamint igyekezzen elérni, hogy az Egyesült Államok a fogva tartás során a humanitárius és a minimális emberi jogi normákat betartsa, s követelje meg minden fogoly számára az igazságos és szabad bírósági eljárás jogát.61 Merkel kancellár 2006 januárjában, első hivatalos washingtoni látogatása előtt kijelentette, hogy a guantánamói tábor hosszú távon nem működhet, a terrorizmus elleni harcban elfogott személyekkel másként kell bánni.62 Németország a kínzás abszolút tilalmáért lép fel, és tiltakozik azon nemzetközi gyakorlat ellen is, hogy a titkosszolgálatok kicserélik egymás között a terroristagyanús személyeket, és olyan országba viszik őket, ahol a kihallgatás eszközei között a kínzás is szerepel, például az Egyesült Államokból Egyiptomba, Szíriába, Jordániába vagy Marokkóba.63 1999-ben zavart okozott a német-amerikai kapcsolatokban, hogy a német kormány tiltakozása ellenére Arizonában kivégezték a német származású Kari és Walter LaGrand testvérpárt, és ezzel az amerikai hatóságok megsértették a konzuli jogokat. A német kormány előbb diplomáciai megoldással próbálkozott, Kari LaGrandot mégis kivégezték; ezután a szövetségi kormány keresetet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz, és elérte Walter LaGrand kivégzésének leállítását. Ezt azonban Arizona 100 Külügyi Szemle
