Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - MAGYAR-TÖRÖK KAPCSOLATOK - Hóvári János: A 21. századi Törökország új utakon
A 21. századi Törökország új utakon jelentősen csökkent a költségvetési hiány, az infláció és a munkanélküliség, nőtt az egy főre jutó GDP, a turisztikai bevételek mértéke, a befektetések volumene, az energiatermelés, a központi bank tartaléka, a vásárlóerő, az egyetemi hallgatók száma, az egészségügyi befektetések összege, és általánosságban javult a törökök életminősége. Ezek az eredmények a társadalom minden szegmensét érintik. Erre példa az is, hogy a bruttó minimálbér jelenleg 429 euró, ez pedig magasabb a kelet- és közép-európai, valamint a balti minimálbéreknél is. Mindezt a fejlődést egy olyan évtized alatt sikerült elérni, amelynek fele az európai kontinens recessziójáról szólt. Az ankarai megoldás a termelés ösztönzése volt. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a gazdaság fejlesztése minden egyéb tényezőtől függetlenül történhet. Az a tény, hogy Törökországban 2002 óta az AKP kormányoz, s a párt három egymást követő parlamenti választást nyert meg, lehetőséget teremtett az átfogó reformok megvalósításához. Az elmúlt tíz évben bevezetett reformintézkedések számával csak a Török Köztársaság megalakulásakor meghozottak mennyisége vetekszik. Minden vonatkozó kritika ellenére, a reformok motorja az európai uniós csatlakozási folyamat. Egyszerre zajlik az országban nyugati (EU-értéke- ket követő) felzárkózás és illeszkedés a globális rendszerekhez, valamint egy sajátos anatóliai (azaz számos vonatkozásban inkább közép-keleti, mint közel-keleti) jellegű, tradicionális elemekre is épülő modernizálódás. így a török helyzetkép rendkívül eklektikus, de talán ebből következően is dinamikus, s kétségtelenül sokszínű, amelyben eddig soha nem látott módon jelennek meg a regionális sajátosságok is. Ezek azonban nem csupán a politikum által generált folyamatok, hanem társadalmiak és gazdaságiak is: azaz sok tekintetben függetlenek a politikai osztályok akarat- és kommunikációs világától. Összegzőén fogalmazva: Törökország világgazdasági helye az elmúlt tíz évben megváltozott. A törököknek előkelő helyük van G20-ak világában, s komolyan vehetők azok a törekvések is, hogy Törökország révén a BRICS idővel TBRICS is lehet. Nem kétséges, hogy Törökország világgazdasági értelemben regionális erőközponttá kezdett válni. Ez olyan mértékű változás, amelyre nemcsak Délkelet-Európában szükséges odafigyelni, hanem Közép-Európában is, mivel az erőközpont akciórádiusza eléri a Duna-medencét is. Nem kétséges, hogy Magyarország számára Törökország olyan államot jelent délkeleti irányban, amellyel a kapcsolatokat fejleszteni kell. Törökország új helye a nemzetközi kapcsolatok rendszerében a 21. század elején Törökország területi nagyságából, demográfiai súlyából és földrajzi helyzetéből adó- dódóan érintett a kelet-mediterrán, a nyugat-balkáni, a fekete-tengeri, a dél-kaukázusi, valamint a közép- és közel-keleti biztonságpolitikai architektúrában. Ez nyilvánvalóan történelmi örökség, de mégsem csupán az. Ebben a Törökországot körülívelő gyűrűben 2013. tavasz 7
