Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Kacziba Péter: A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai
A ciprusi földgázkincs feltárásának bel- és külpolitikai sajátosságai Oroszország Nicosia és Moszkva kapcsolatát hagyományosan a ciprusi kérdésben tanúsított orosz támogatás határozza meg. Ciprus az ENSZ BT-ben nyújtott orosz támogatás fejében számos engedményt tesz a Kelet-Mediterráneumba lassacskán visszatérő Moszkvának, aminek a Szovjetunió felbomlása utáni első látványos bizonyítéka az 1997-ben kirobbant ciprusi rakétaválságban öltött testet.53 A ciprusi adóparadicsom ugyanebben az időszakban vált az orosz üzletemberek kedvelt célpontjává. Ezt jól mutatja, hogy mialatt Ciprus 1995-ben még csak a külföldi befektetések 1%-át tudta magáénak Oroszországban, addig 2000-ben ez az arány már 13%-ra, 2006-ban - a legnagyobb befektető szerepét elnyerve - 18%-ra, 2012-ben pedig, vezető pozícióját megtartva, 21%-ra nőtt.54 Bár a 2013. első negyedévi adatok még a Cipruson átfolyt orosz tőke nagyarányú visszaáramlását tükrözik, egyértelmű azonban, hogy a Brüsszel által Nicosiára kényszerített betétsarc folytán az országba vetett orosz üzleti bizalom csökkenni fog. De ahogyan azt már Szíria kapcsán láthattuk, a görög ciprióta-orosz bilaterális kapcsolatokon ez lényeges mértékben nem rontott, s Moszkva továbbra is az egyik legfontosabb szövetségese maradt Dél-Ciprusnak. A szoros kapcsolat nem csak az ortodox keresztényi köteléknek köszönhető, sokkal inkább annak, hogy Oroszország Ciprusra a geopolitikai befolyásának térségbeli növelésekor saját tranzitterületeként tekint. Moszkvának az orosz gázüzlet további sikertörténete szempontjából nagyon is kulcskérdés ugyanis, hogy a kelet-mediterrán készletek kiaknázása mikor, ki által történik, és szállítása milyen irányba indul meg. Ciprus ebben a vonatkozásban főszerepet játszik, hiszen az egyetlen orosz földközi-tengeri bázis - a szíriai Tartúsz - tőszomszédságában lévő sziget kiindulópontként szolgálhat a térség többi országa felé. Ennek jele, hogy az orosz külpolitika Szírián és Cipruson kívül egyre aktívabbnak mutatkozik Izraelben és Egyiptomban is, míg a Gazprom és a Neguzneft neve szintén komolyan felmerült a görög DEPA és DESFA privatizálásával kapcsolatban.55 A ciprusi orosz befolyás erősödését a sziget déli részének pénzügyi válsága nagyban segíti. Az oroszoktól 2012-ben felvett 2,5 milliárd eurónyi hitel annak ellenére erős kapocs maradt, hogy Moszkvával egy második hitelcsomagról a csőd közeli állapotban sem sikerült megegyezni. Ez utóbbi elsődleges oka az volt, hogy az oroszok - ahogyan a kínaiak is - a kölcsönért cserébe a ciprusi gázmezőkön kértek kitermelési jogot, amit azonban Nicosia egyértelmű stratégiai okok miatt nem hajlandó megadni. A görög ciprióta vezetők ugyanis nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ha az egyre terebélyesedő orosz medvét a szigetükre beengednék, az ott hosszú távra is berendezkedne. 2013. tél 165
